Csábítás Vértestvérek Kiéhezettek Köztesvilág Maigret csapdát állít Közel a tűzhöz Sabriel Örökké a tiéd Szellemek a fejben Lux
Posted by : Liliane Evans vasárnap, szeptember 04, 2016


Sorozat: A Régi Királyság 1.



   



Vannak olyan regények, amelyek kezdetben az unalom virágát nyögik, majd ahogy telik az idő és jobban megnézve azt a bizonyos hajtást, egyre színesebbé és színpompásabbá válik az összkép és később a végeredmény. Valahogy így tudnám összefoglalni hogyan jártam a Sabriellel.

A kilencedik kapu ábrázolása
- Első mondat -
,,A tábor nem egészen öt kilométerre állt a Faltól a Régi Királyság területén, de már itt szembetűntek a különbségek a két ország között."

A legjobbat fogom nyújtani és ha az nem elég,
legalább megteszek mindent, amit tudok.
A történetünk főhősre Sabriel, aki Ancelstierre-ben tanul úgynevezett ,,normál" tudományokat illetve mágiát egy bentlakásos iskolában. Semmi köze sincs a fallal elválasztott Régi Királysághoz, ahol a mágia mindennapos és a terület egy nagyon veszélyes hely az ancelstierre-i lakosok számára. Édesapja Abhorsen, aki egy nekromanta és ezért a lánya örökölte ezt a képességet, ő szintén képes a holtakkal való mágiára. Egyik nap furcsa üzenetet kap szülőjétől, ami azt eredményezi, hogy Sabriel elindul a Régi Királyságba, ahol holtak, egyéb démonok és gonosz lények lesik minden mozdulatát, hibára várva. 

Röviden, tömören spoiler nélkül ennyi történik és nem is érdemes ennél többet elárulni a cselekményről, ezért fogalmaztam kissé félszegen, esetleg hiányosan. A regény lassan nyílik, ez az a tipikus kötet, amelynek negyedét vagy éppen felét végig kell szenvedni, hogy utána beérjen és meghozza gyümölcsét, gondolok ez alatt arra, hogy a mű feléig nagyon unatkoztam viszont utána? Szabályosan megkedveltem az egész világot! Emellett nem tetszett nekem először a világ bemutatása, omg ennyi utalás a különféle lényekre, a túlvilágra, a varázslatokra már túl sok volt, Sabriellel nem igazán történik sok minden, vagy ha mégis az stílusilag nem igazán jött be. Egyszóval tényleg szenvedtem.
Viszont a Sabriel felétől, konkrétan már Harlekin megjelenésénél nem éreztem semmi frusztráltságot, sőt azt vettem észre, hogy szeretem olvasni és alig várom, hogy megtudjam mi történik. Egyébként rájöttem, hogy miért nem tetszett az  általam első szakasznak elnevezett egység: mert a Sabriel más, mint amit eddig ifjúságiként olvastam. Ugye a regény régebbi, 90-es évekbeli hajtás, ezért - bár konkrétan nem tudom pontosan milyen a korszak fantasyje, lévén, hogy nem olvasok annyit a zsánerből mint kéne - sokkal lassabb, mint a mai korra jellemző YA-k. Hangulatilag olyan, mint a Gyűrűk Ura, és ahhoz inkább közelebb áll a többi jellemzőjét tekintve, mint mondjuk a Csontvároshoz, mert annak az őrült gyorsaságát nem tudja felvenni.


Már kezdettől fogva ott van Sabriel körül egy igazán átgondolt és kidolgozott világ, aminek a szerzője minden szabályát ismeri. Nagyon úgy tűnik, hogy sokat foglalkozott vele, mert a mágiarendszer egyedi és például  iszonyúan látványos lenne filmen az, ahogyan egy Abhorsen varázsol a csengőkkel, tehát egy szó mint száz: a könyvbeli környezet különleges.
A probléma kezdetben az, hogy a szerző fog minket és egyből beledob a sűrűjébe; egyszer egy csengőnév, másszor egy démonnév hangzik el random és hirtelen módon. Ez az elején idegesítő, de ahogy egyre beljebb megyünk a világba, úgy tanuljuk meg Sabriellel a szabályokat és egyre érthetőbb és szebb (kivéve mikor undorító) minden. Ezért is írtam, hogy a regényhez türelem és kitartás kell, így fejlődik Sabriellel az olvasó, a mágia tudójává csak ekkor válhatunk, ha ez a két jellemző megvan bennünk is, ahogy a főszereplő lányban.

Bár sokáig azt hittem csak egy utazás története lesz a regény fő szála (hm lényegében az is marad), de a szerző egy idő után elkezdte bonyolítani ezt az alapot és elmélyítette titkokkal, egy nem olyan bonyolult rejtéllyel és ugye a mágiarendszer további alapjaival és sokkal tetszetősebb végeredmény született belőle - arról nem is beszélve, hogy mivel nekromanták állnak a középpontban a chartamágiával, ezért az egész kötet hangulata borús, borongós és ehhez az apróbb történések is hozzátesznek, azzal is, hogy a jelenetek sokszor durvák. A lány felnőtté válásának súlya van, hiszen majdnem naponta szembesül az elmúlással és sokkal több terhet ró rá ez az egy utazás, teljesen indokolt a jellemfejlődése és a szerző nagyon szépen vezeti ezt végig. Itt elhittem, hogy a lélek egy másodperc alatt megöregedhet, ezt viszont nem mindegyik ifjúsági tudja így bemutatni. Szóval az átlag YA-hoz képest sötétebb a téma és ezért sem biztos, hogy sokaknak tetszeni fog. Ma már más a trend, na meg ennek a kötetnek a súlypontja nem az akción van, hanem az apróságokon, amik végül összeállnak egy egésszé.
A Sabriel hoz egy másik hangulatot is magával, amely inkább a regény vége felé tűnik fel-fel és sokkal másabb, mint az addigi depresszív vonal, ez pedig az amiért be lehet ebbe a regénybe szeretni. Konkrétan nem tudom mi ez, erre nem jöttem rá, de azt tudom, hogy egy hétig még Sabriel-lázban égtem miatta és körülbelül ahhoz tudnám hasonlítani, mint mikor eszedbe jut egy új történet és elkezded kidolgozni azt. 

A karakterek közül Moggetet (beszélő macska) nagyon kedveltem, meg alapból is, hogy ne lehetne szeretni egy szarkasztikus cicát? Sabriel hozza a formát, őt is nagyon bírtam, hiszen nem a ,,majd én megmentem a világot egyedül" vonalat képviseli, hanem igenis emberi módon cselekszik, gondolkodik, dönt és maximálisan egyetértek Shanara értékelésével, amiben arról elmélkedett, hogy miért jó a lány gondolkodásmódja úgy, ahogy van. A szereplők között nincs olyan dinamika, amit ki tudnék emelni, maximum annyit jegyzek meg cinikus módon, hogy úgy néz ki, kicsit sokat harcoltam az Idézők Szurdokában, mert a romantikára egy szavam sincs, pedig általában az ilyen nem tetszik. Itt pont jó úgy, ahogy van.



Nem igazán spoilereznék semmit, úgyhogy itt le is zárom az értékelést. A Sabriel egy sorozat első része és nem tudni mikor jön a második rész hazánkba, aminek nem Sabriel a főszereplője, úgyhogy ez mindenképpen a régi vonal fantasyje, nem a mostani ifjúságiké.

Úgyhogy én azt írom, érdemes olvasni a regényt, bár ahogy már sokszor megemlítettem, türelem és kitartás, így lesz a juss a tudás!

Ajánlom!

,,Sabriel vállat vont, mint aki mindent tud a szóban forgó könyvről. Ez azonban nem volt több színjátéknál - a lelke mélyen félt A Holtak könyvétől. Édesapja útmutatása alapján minden fejezeten alaposan átrágta magát, de általában kiváló memóriája ellenére is csak néhány válogatott oldal lényegére emlékezett belőle. Ha mindezek mellett még a tartalma is megváltozik néha... inkább úrrá lett a borzongásán, és azzal nyugtatta magát, hogy minden szükséges tudásnak a birtokában van."


Erősségek:
- hangulat
- mágiarendszer, a világkidolgozás
- beszélő macska

Gyengeségek:
- unalmas az eleje
- nehéz belerázódni

Ha tetszett a bejegyzés, itt lehet megrendelni a regényt:


A Sabriel a Gabo Kiadó jóvoltából látott napvilágot a GABO SFF-en belül, a Régi Királyság sorozat első részeként.

A széria további részei:

Lirael, Abhorsen, Clariel, Goldenhand


Képek forrása: Pinterest

Köszönöm, hogy elolvastad!




Fülszöveg:

Sabriel, akit gyerekkorában küldtek Ancelstierre egyik bentlakásos iskolájába, nem sokat tud a zabolátlan mágiáról vagy a holtakról, akik a Régi Királyságban nem hajlandók halottak maradni. Utolsó tanévében azonban apjának, Abhorsennek nyoma vész, és Sabrielnek be kell lépnie a Régi Királyságba, hogy megkeresse. Hamarosan társául szegődik Mogget, a macska, akiben komisz lélek lakozik, és Harlekin, egy fiatal chartamágus. Ahogy egyre mélyebbre hatolnak a birodalomba, úgy növekszik a fenyegetés, amely a halál kapuin túlnyúlva már az élők világát veszélyezteti. Sabrielnek szembe kell néznie végzetével egy olyan világban, ahol az élők és holtak közti határvonal néha nehezen látható – és időnként el is tűnik.
Szerző: Garth Nix
Sorozatcím: Régi Királyság
Sorozatcím (kiadói): Gabo SFF
Cím: Sabriel
Eredeti cím: Sabriel
Eredeti megjelenés: 1995
Műfaj: ifjúsági, fantasy
Fordító: Békési József, Juhász Viktor
Oldalszám: 344 oldal
Kiadó: Gabo Kiadó
Megjelenés: 2015
Ár: 2.990 Ft


   




Jelölések:

2016 - legjobb hangulat
2016 - legjobb comeback

Mit gondolsz? Kíváncsi vagyok a véleményedre!

Subscribe to Posts | Subscribe to Comments

- Copyright © A művészet nyelve - Himitsu - Powered by Blogger - Designed by Himitsu -