Hamarosan A Tökéletes Határtalanok Északi mitológia Viktória királynő és Abdul Maigret és az egyes számú zsilip A Vétkes Csábítás Vértestvérek Lux
Posted by : Liliane Evans vasárnap, november 23, 2014


Szerző: Róbert Katalin
Sorozatcím: -
Cím: Nalávia titka
Eredeti cím: -
Eredeti megjelenés: -
Műfaj: mese, gyermek irodalom
Fordító: -
Oldalszám: 222 oldal
Kiadó: Naphegy Kiadó (Kossuth)
Megjelenés: 2014
Ár: 2.990 Ft

    


Fülszöveg:

Te mit tennél, ha egy áramszünet leple alatt ikerfiúk lopakodnának a konyhába, és megdézsmálnák a csokoládékészleted? Lenocska bátran szembenéz a betolakodókkal – csak a szemöldökét vonja fel kérdőn, ahogyan anyukája szokta –, és hamar megtudja: a fiúk fentről, egy felhőországból érkeztek. A kalandok azonban akkor kezdődnek, amikor Lenocska elfogadja a testvérek meghívását, és velük tart Naláviába. A lebilincselően izgalmas regényből nemcsak azt tudjuk meg, hogy milyen érzés szivárványon járni vagy felhőbe markolni, hanem olyan fontos kérdésekre is választ kapunk, mint hogy mitől változott meg Nalávia éghajlata, és miért nem segít népén Nala, a szeszélyes időjárású birodalom Úrnője. Ehhez persze szükség van a gyerekek elszánt segíteni akarására, az „egyidős testvérek” és a „valódi ikrek” különleges képességeire, de még az állatok összefogására is. Ám Nalávia legfőbb titka mégis az erőt adó barátság és a fantázia – ezért érezzük olyan jól magunkat benne mi, lentiek.




,,Láttál már olyan uralkodót, aki a birodalma utolsó szögletébe megy el havat lapátolni? (...) Hát most se fogsz."

Fejléc forrása: saját szerkesztés

Jó sok magyar szerzős könyvet olvastam mostanában és már hiányoltam a meséket, ezért is kaptam elő Róbert Katalin új könyvét, a Nalávia titkát, amely a Naphegy kiadónál jelent meg, a Kossuth igényes gyerekkönyvekkel foglalkozó részénél. A kiadó többi gyermekeknek szóló kiadványait nem ismerem, de tudom és látom is, hogy ez a regény gyönyörű kiadással rendelkezik.

A meséktől nem várok sokat, ugye ott annyira nem baj, hogy a szereplő nem viselkedik mindig racionálisan, ezért is írtam a Becky Apple esetében azt, hogy meseként kezeltem, addig míg ezt a szerző lehetővé tette. No hát a Nalávia esetében nem voltak ilyen gondok szerencsére. Egyébként miközben olvastam felidézte a Végtelen történet világát és bizonyos elemei egy nagyon picit hasonlítanak egymásra, persze nem merítésről van szó, csak emlékeztetett arra hogy mennyire szerettem olvasni az elődjét.

Lenocska a regény főszereplője, aki édesanyjával és testvérével, Villővel él együtt mikor az egyik nap áramszünet lesz a házukban és a kilenc éves kislány furcsa hangokat hall. Hamar kiderül, hogy ezek a két naláviai látogatóhoz tartoznak, akik hívatlanul toppantak be házába és éppen a csokit készülnek elfogyasztani. Éta és Kszí a két gyerek, akik a felhőben lévő országból szöktek le a kaland kedvéért. Lenocska kedvet kap megnézni az országot és a fiúk megígérik neki, hogy a legközelebbi alkalommal felmehet velük. Ez történik, a kislány sikeresen feljut, de Nalávia nem olyan szép, mint amilyen szokott lenni, mert olyan mintha kikezdte volna a szépségét az idő és úgy tűnik az Úrnő már nem törődik többé az egész birodalmával.

Az egész történet cselekményes és nagyon gyorsan belevágunk a regény közepébe és nagyjából a 150. oldal környékéig tetszett is, utána pedig elkezdtem unni. Ezt pedig nem értem miért tettem, mert a szerző szerintem érdekesen vezeti a főszálat - bár eléggé leegyszerűsödik egy bizonyos résznél, tehát nem mennek sokat a gyerekek a megoldásért és lehetséges, hogy ebbe a kis terjedelmű könyvbe (220 oldal) túl sok kaland fért. Korábban már észrevettem magamon, hogy amikor ilyen van elkezdem unni a sztorit és szerintem itt is ez történt plusz a vége felé már hirtelennek és összecsapottnak tűnik a leírás. Én már régen lezártam volna egy jó kis függővéggel és az utolsó 50 oldalt valahogy átpakolnám a következő részbe a bonyodalmakat pedig egy kicsit jobban megcsavarnám, mert így túl egyszerűnek tűnik a könyv és sajnos kiszámíthatónak is. A bevezetője ha a hosszt nézzük ideális bár talán még hosszúnak is tűnhet (200/60. oldal környéke).

Furcsaságok is akadnak a könyvben bár elég kis számban, például az ahogy Lenocska elmegy az édesanyja mellől, hogy a két sráccal tartson és nem is gondol arra, hogy esetleg aggódni fog érte illetve az sem feltétlen tetszett nekem, mikor találkoztam egy olyan gondolatával, hogy majd visszamegy a térre ahol hagyta szülőjét... honnan gondolta, hogy ha felmegy minden ugyanúgy marad mint régen, tehát hogy lent megáll minden, míg ő fent van?

A kedvenc részem egyértelműen a világkidolgozás és az ötlet, amelyet Róbert Katalin megvalósított. Tetszett, hogy Nalávia egy felhőben van és ahogyan változik a helyük, úgy változik a szomszédos ország is, hogy vihart az egymással csatázók okoznak és ilyesmi ötletek teszik színessé a könyvet. Ezek amúgy pont azok a gondolatok, amelyek nekem sosem jutnának eszembe és ezért tartom nagyszerűnek az alapot. Már a regény kezdetén is kíváncsi voltam Naláviára és szerencsére valamennyire megismerhettem de mivel engem ez érdekel a legjobban, egy kicsit hiányoltam a még részletesebb képet. Ám ez megint csak szubjektív, hiszen egy meséről van szó, a kisebbek szerintem élvezni fogják. Kedveltem emellett a naláviaiak környezettudatos életvitelét, de a legjobban azt, hogy el tudtam vonatkoztatni mindenféle földi törvényszerűségtől és csak élveztem az olvasást.

Tetszett nekem a könyv stílusa, ami egyszerű és nem az a halálosan idegesítő ,,Szervusztok gyerekek..." kiszólás amit utálok. Lehet hogy másnak ez nem fog tetszeni, de nekem nagyon és biztos, hogy odaadom majd a gyerkőcnek a távoli/valamikori jövőben. Viszont nincs benne az a ,,szórakoztatva tanítunk" jelleg, amit mondjuk a Főnix Könyvműhely könyveitől már megszoktam és egy kicsit hiányzott nekem.

A karakterek nevei beszédesek például Flóra és Fauna akiknek képességeik a Nomen est omen! módon a nevükhöz hűek. Egyébként a személyiségek szerintem jóra sikerültek, az Úrnővel aki először hanyagnak és gőgösnek tűnik, Kszível és Étával akik aranyosan rivalizálnak. Kettejük közül Kszí a komolyabb felfogású, Éta a forrófejűbb gyermek. Lenocska pedig inkább kíváncsi. Mindenkit megkedveltem és kíváncsian várom a következő részt (ha lesz).

Érdekesség,,...majdnem Nalarána lett Nalávia, valamint egy még izgalmasabb jegyzet, amelyben látszik, hogy létezett egy terv a folytatásra is..." 
Forrás 

Forrás
Szerintem: az általam talált furcsaságok ellenére is tetszett ez a kis könyvecske, ha lesz folytatása mindenféleképpen elolvasom!

Ajánlom azon olvasóknak, akik szeretik a meséket, szerintem érdemes egy próbát tenni a Naláviával is!

A Nalávia titkát a Naphegy kiadó jelentette meg 2014-ben igényes kiadással, szép borítóval és egy rajzolt térképpel az elején.

Köszönöm, hogy elolvastad!


Mit gondolsz? Kíváncsi vagyok a véleményedre!

Subscribe to Posts | Subscribe to Comments

- Copyright © A művészet nyelve - Himitsu - Powered by Blogger - Designed by Himitsu -