Hamarosan A Tökéletes Határtalanok Északi mitológia Viktória királynő és Abdul Maigret és az egyes számú zsilip A Vétkes Csábítás Vértestvérek Lux

Archive for február 2013

Tűz lobban a mélyben


Fülszöveg:
Értelmes fajok ezrei áhítoznak a galaxis magjától messze eső transzcendens zóna titkaira. A Straumli Birodalom lakói azonban kutakodásukkal olyan rosszindulatú inteligenciát szabadítanak el, amely mételyként terjedve sorra igázza le az útjába kerülő civilizációkat. 
A veszedelmes hatalmat felébresztő straumer űrállomásról egyetlen hajó menekül csak el, ám a rajta utazó gyerekek egy idegen bolygón leszállva különös faj fogságába esnek, és kegyetlen hatalmi harc sűrűjébe keverednek. A megmentésükre induló Ravna Bergsndot útjára azonban a straumer állomás túlélői után kutató métely is felfigyel. 
A bajba jutott hajón ugyanis lapul még valami, ami az egész galaxis megváltása lehet, és aminek megszerzéséért egész csillagrendszerek pusztulása sem lehet csekély ár...

A könyv a Gondolati zónák sorozat első része! 

Ez volt az első űroperám (de nem az utolsó) szóval köszönöm a kiadónak az élményt! Ha már műfaj, akkor meg kell említeni, hogy a könyv maga science fiction, és a kalandregény kategória is simán ráhúzható.

Egy kicsit vegyesek még az érzéseim a könyvvel kapcsolatban, van egy nagy ellentmondás még bennem, de erről majd később írok. Ezek után megpróbálok kicsit összeszedettebb lenni.

Az első találkozás a borítóval történt, amikor molyon megláttam tudtam hogy nagyon szeretném elolvasni. Amúgy a borító kicsit olyan Mass Effect-es (2. rész), amikor Shephard sétál a Normadián és akkor őrjítő a játék hogy lassan kell menni... Na mindegy, szóval az arra a jelenetre hasonlít ugyanúgy megtépázott hajó...

Szóval a fülszöveg körülbelül összefoglalja a lényeget, van az emberiség (Straumli Birodalom) akiknek egy kis csoportja felébreszt egy Hatalmat amelyik leigázhatja az egész univerzumot is. Az Előszóban olvashatunk a Mételynek is nevezett hatalomról, egy kicsit beleláthatunk működésébe, pl. hogyan írja át az adatokat és mit is tervez igazából. Utána pedig 3 részre van osztva a regény és azokon belül fejezetek találhatók. A cím szerintem itt több elemre is utalhat, vagy a Mételyre vagy magára az ellenszerre. A történtek inkább az utóbbit támasztják alá, de az egész olvasás alatt inkább az elsőre tippeltem.

Ezt a képet találtam ami
leginkább hasonlít rájuk:
a tüskések olyan kutyaszerű lények,
amelyek egy gondolaton
illetve lelken osztoznak.
A történet három szálon fut, az első Ravna Bergsndot szála, bár az övé egy kicsit később jött be. A másik két szál a ,,tüskések" világában játszódik.
A Métely elől egyetlen hajó tudott elmenekülni, rajta egy csoportnyi hibernált gyerekkel, két felnőttel és gyermekeikkel, Johannával és Jefrivel. Úgy gondolják biztonságos az a bolygó, ahol menedéket kerestek de nem volt az. Rajtuk ütött a tüskések egy része, akiket nyúzóistáknak neveznek. A világ másik részén (legalábbis az ismert felén) élnek Faragó hívei és a két tábor háborúban áll egymással (egyfajta középkori hidegháború), ám amikor az emberek megérkeznek, a tudás és a technológia iránti vágy (ami a hatalmat adja az egész ismert tüskés világ felett) mozdítja előre a cselekményt és lassan sodródunk egy valóságos harc felé.
Közben Ravna igyekszik megmenteni a gyermekek életét és lényegében egy versenyfutás az idővel jellegű kaland kezdődik a tüskések világáig.
Ezzel az egésszel nincs baj, de egy-egy ilyen résznél, mikor már kezdtem belemelegedni az adott nézőpontba, kiránt belőle és újat kapunk. Vagyis amikor például Ravnáról Faragóra vált és utána Nyúzóra vagy fordítva.

A fenti összefoglalót írva, rájöttem hogy a történet teljes egész legyen, nem elég az én beszámolóm, vagyis akár több óráig is mesélhetnék, akkor is eszembe jutna olyan mozzanat vagy történés amit fontosnak tartanék és ez annak a bizonyítéka hogy Vinge milyen remek és kidolgozott művet írt.

Akkor el is jutottunk a könyv legnagyobb erősségéhez, amit minden könyvnél alap dolognak veszek (mármint alap, hogy legyen) bár nem mindenki tud vele bánni: a világkidolgozáshoz. Mesteri. Az elején lévő, ott fellépő fejkapkodás oka a következő: az hogy az írónak nagyon nagy fantáziája volt, csak sajnos ebből nekem kevesebb jutott és így nem mindig tudtam követni. Jajj de büszke voltam mikor leesett hogyan néznek ki a falkák, komolyan én azt hittem hogy egy tüskés egyenlő egy egytestű, többfejű lénnyel. Lehet voltak kihagyások és nem tudom hányszor volt leírva addig is a falka szó (és hányszor került el a figyelmemet), de alapnak vettem az emberi kinézetet.
Akkor nemcsak ők az egyedüli faj az univerzumban (az embereken kívül), hanem ott vannak még a szkródutasok (növényszerű lények gurulós kocsin) és a pillangók (latartoztatok másnéven Halálaférgekre! lények) is többek között.

Emellett a világfelépítés mellett Vinge mesélő stílusa is segít hogy a könyvet ne nagyon lehessen hosszabb szünetekre lerakni. Olvasmányos, akár egy fizikai képlet levezetését is szívesen olvasnám tőle, azt is biztos el tudná magyarázni érdekesen.

Érdekes dolog: ahogy a középkor és a technológia találkozik. Vinge eljátszadozott a gondolattal: vajon milyen mértékű lenne a fejlődés, illetve hogyan dobná meg a technológia fejlődését egy használati útmutató a fejlettebb civilizációktól? Már a két tábor fejlődése is különbözik egymástól...

Bár nincs rajta az Sk II. (Ravna hajója) útja, így néz ki az univerzum Vinge értelmezésében:
(felülről lefelé)
A Gondolattalan Mélység
A Lomha Zóna
A Kívül
Sajnos a Tejút lemaradt a képről.
Tehát ez a három réteg van, a Lomha Zóna az a középkorias világ, amelyik nép vagyis inkább civilizáció innen kijut, a Kívülbe kerül. Ide igyekszik Ravna is, hogy megmentse a gyermekeket.

A fenti pozitívumok mellett meg kell említeni még a könyv érzelmekre hatását is, a Védelmi Szövetség hozzáállásától még mindig kinyílik a bicska a zsebemben, az egyes szereplők sorsát pedig megkönnyeztem (hosszú idő óta első ilyen regény, jé nem vagyok kőszívű!). Többet nem árulok el.

2011-es borító
Amilyen hosszú a regény, ugye olyan kidolgozott is. Viszont maradtak (még így is, hogy 800 oldal körüli a könyv) kérdések, kidolgozatlan részek is elég rendesen (ez a fentebb említett ellentmondás), például a tüskések számolási rendszere, engem komolyan érdekel hogy hogyan jött az ki. Mivel sorozat, ezért remélem ezekre is választ kapunk majd. Jogosnak érzem, hogy nem akarta jobban elnyújtani. Viszont néhány helyen érzek egy kis űrt, mintha azt is megírta volna, csak később törölték talán azért hogy már ne legyen hosszabb a regény?

A karakterek szempontjából egy elég színes kavalkádot kapunk, már ha csak a fajok számából indulunk ki.
Kedvenc szereplőm Kóbor volt. Ő az elején kapott egy kis reflektorfényt Írnokkal együtt. A Faragóházi tüskések közé tartozik inkább, de nevében is ott van hogy ő kóborol. Egy kicsit nekem Aragorn figurájára emlékeztetett a személyisége.
A másik kedvencem igazából Faragó volt, az ő személyiségét is kedveltem.
Viszont a többiek is egyediek, ott van például Acél, Nyúzó teremtménye, aki világuralmi tervekre tör; vagy maga Nyúzó a csonkaságával.

1993-as borító
A cselekményesség szempontjából akciódús volt, ezzel nincs probléma viszont nekem egy kicsit olyan érzés volt, hogy Ravna elég lassan akart elindulni a gyerekek felé. Az eleje kusza is, inkább a leírások dominálnak és csak a Jeladón bekövetkezett események után indul be igazán a cselekmény. Bár a leírások is érdekesek, egyáltalán nem szenvedős könyv.

A magyar kiadásnál most egy kicsit megdöbbentem: a Harmónia tartósabb volt. Szóval vigyázni kell a könyvre, egy helyen fogtam végig és sajnos az alján minimálisan feljött a fólia.
Lehet, hogy túl vastag a könyv (és azért tartani sem könnyű) és ki lehetett volna adni 600 oldalas könyvként is viszont nem tört ki a gerince, ami jó dolog. A borító nagyon szép és szebbek mint a külföldi borítók, amelyek közül most csak kettőt hoztam, a '93-as és a 2011-es borítót. A korábbi borító olyan tipikusan korhoz illő, már csak ezért sem tetszik, viszont a 2011-es sem tetszik, szóval maradok a magyar kiadású borítónál.

Az író
A sorozat többi része, Az Ég Mélysége (1999-es) illetve Az Ég Gyermekei (2011-es) valószínűleg itthon is meg fog jelenni, bár azt nem tudom mikor (ez csak spekuláció). Link: http://www.goodreads.com/series/52585-zones-of-thought

Összesítés:
4.5/5 pont az eleje miatt, mert az elején kusza és nehezen értelmezhető egy-két dolog, amúgy jó könyv! Az biztos, hogy megvárom (ha megjelenik) a magyar verziót, mert az angolba beletörne a bicskám...

Kedvenc szereplő: inkább Kóbor
Nem kedvelt szereplő: a latartoztatok

Kedvenc rész: általában a tüskések világában játszódó jelenetek
Nem kedvelt rész: amikor nem értettem semmit


Eredeti megjelenés: 1992
Eredeti cím: A Fire Upon the Deep

Magyar megjelenés: 2012
Kiadja: Ad Astra kiadó
Fordította: Tamás Gábor
Oldalszám: 808 oldal
Ár: 3.999 Ft




Köszönöm, hogy elolvastad!

Képek forrása:
http://singularityweblog.zippykidcdn.com/wp-content/uploads/2011/12/vernor-vinge-1024x768.jpg
http://www.ravnaandtines.com/tinelogo.png
illetve Google képtalálatok

A hónap borítója

Mivel az előző hónap borítóját 30-án raktam ki (kicsit elmaradtam...), ezért még ott marad az oldalsávban a januári borító a februári mellett. A mostani címet a Szent Johanna gimi 8. része (Örökké) nyerte el. Többek között a Szent Johanna gimi mániám miatt.


Igazából eddig nekem ez tetszik a legjobban, a legkevésbé az első részé, de mindegy, azt majd egy későbbi bejegyzésben kifejtem miért is.

Így néz ki a két kötet együtt:


Örökké, várunk már nagyon! Mondja az, aki még csak a 6. részt olvassa... jajj, alig várom!

Valentin napi hangulat











Bár nem tartjuk a Valentin napot szerintem ezek a képek érdekesek és szépek. 
Amúgy az első képet véletlenül találtam meg és ekkor jött ez a gondolat, hogy mással is megosztom. 
A képek forrása: deviantart és weheartit. 

Januári összesítés

Mielőtt még a Tűz lobban a mélyben értékelését hoznám szeretnék egy összesítőt írni, és ez lesz az egyik új rovat is a blogon.

Ugye a vizsgaidőszak miatt az olvasási oldal szegényes, inkább a rövid könyveket preferálom, mint a hosszú és elgondolkodtató műveket. Egyszer akadtam ki, hogy az idegességtől képtelen voltam tanulni, soha többet nem akarom ezt érezni. Akkor nagyon hiányzott a könyvek ereje, az, hogy ki tudjanak kapcsolni. Régen nagyon sok klasszikust tudtam olvasni és érthetetlen kortárs regényeket is, sajnálom de az egyetem mellett most csak a szórakoztatók mennek. Mert azok kapcsolnak ki, azok feledtetik velem azt, hogy egy botlás és vége a dalnak, fizethetek rendesen.

Szóval ők a januári könyveim:

A Leviatán, Smaragdzöld és Cinder születésnapi ajándék volt szüleimtől illetve vőlegényemtől.
A Legenda illetve a Hollófiúk és A cafka a családom többi tagjától kapott könyvek.

Nagyon nagyon szívem csücske a Disznóból nem lesz grófkisasszony, @FFG ajándéka. Szívsebre egy kis gyógyír, ezért is örültem neki annyira és @FFG nem is tudja milyen sok mindent köszönhetek neki.


Az Öngyilkos szüzek c. példányt a postán találtam meg és a sikeres vizsgám miatt meg is vettem. A felhúzhatós lány ugyanez, csak egy másik vizsgánál (az utolsó, múlthét csütörtökinél). Igazából ezek már februári könyvek, csak hát elég furcsán nézne ki az Öngyilkos szüzek ott egyedül.
A Magyarország természetföldrajza egy tankönyv, a Gyilkosság méretre pedig ajándék volt a vőlegényemnek, de hát közös a könyvtárunk...

Februárban még képlékeny hogy mi lesz, azt tudom, hogy zh-k, de igyekszem minél több erőt belefektetni a posztokba és nem lesz szünet.

Feed - Etetés

Elöljáróban annyit írnék, hogy nagyon meglepődtem a regényen és gratulálnék a Lazi kiadónak amiért kiadta ezt a regényt, egyszerűen lenyűgöző volt olvasni. Ahogy néztem a sorozat további részeit, a 3 kötet mellé kiadott novellák címeinél kicsit felhúztam a szemöldököm és rájöttem: az írónő okos volt hogy ilyen történetet alkotott, erről a sztoriról még rengeteg ,,bőrt lehet lehúzni", tehát sok lehetőség adódik más szemszögök, harcok és egyéb tudományos kísérletek bemutatására, a fő szálon kívül is.

Miről is van szó?

„Legyek bár élő vagy halott, az igazság nem nyugszik. A nevem Georgia Mason, és könyörgöm: cselekedjetek, amíg lehet!”

2014-ben kezdődött. Megtaláltuk a rák gyógymódját, és a közönséges nátha ellenszerét. Csakhogy ezek által valami újat teremtettünk, melyet senki nem tudott megállítani. A fertőzés terjedt, a vírustörzsek átvették a hatalmat a testek és elmék felett, és az így létrejött zombikat már csak egyetlen késztetés hajtotta: hogy bármilyen élőlényt, aki az útjukba kerül, felfaljanak. 
Most, több mint húsz évvel a Feltámadás után a blogger testvérpár, Georgia és Shaun Mason úton vannak életük legnagyobb sztorija felé – és felfedik a fertőzötteket mozgató sötét összeesküvést. Nyilvánosságra akarják hozni az igazságot, még ha az életükkel fizetnek is érte. (fülszöveg)

A könyv a Newsflesh trilógia első része!

Első találkozásunk a molyon történt, igazából akkor már megvolt a magyar borító és felkeltette a figyelmem. A fülszöveg ismerete nélkül igazából a borító különféle asszociációkra enged következtetni, tehát megkértem a barátomat, hogy mondjon véleményt a szöveg feletti jelről hogy mire következtet a regény tartalmát illetően és Ő azt mondta, hogy ez lehet egy wifi által közvetített jel is vagy hullámok (Stephen King: A mobil c. regényében az impulzustól zombulnak be az emberek). Valójában az egy RSS jel és erősen a blogos dolgokra utal. A könyv bloggerekről szól, mint a fülszövegben is kiderül.
A címmel kapcsolatban még felhívta figyelmem egy dologra @abstractelf is és közösen hoztuk össze a gondolatot a Feed az RSS felirat része, tehát a cím így néz ki: RSS Feed, ha minden jelet jól értelmezünk. (Gondolat forrása: http://fantyasticvolumes.blogspot.hu/)

Az alapja nagyon figyelemfelkeltő, a zombifilmek magas száma miatt is lehet következtetni arra, hogy milyen népszerű is ez a téma alapból. Egy könyvet pedig, hogy elkerüljük a tömegkönyv gyártásának folyamatát, mitől lehet nagyszerűvé és kiemelkedővé tenni? Természetesen a világkidolgozással, többek közt. (Fenntartom a fenti állítást a többi alkotóelem: szereplők, elbeszélésmód, stb megfelelő arányú egyvelegére is.)

Tehát adott két testvérpár, George és Shaun akik bloggerek. A blogger társadalomnak többféle típusa létezik, vannak a tudósítók, az irwinek és a mesélők. A tudósítók csak a tényekről beszélnek, ilyen Georgia is (becenevén George). Az irwinek már vakmerőbbek, kimennek terepre és inzultálják a zombikat, kamerára veszik az egész eseményt és eladják magukat a veszéllyel. Az írónő az elnökválasztást írta le valóságshownak, holott inkább ez az. A ,,kenyeret és cirkuszt" a népnek, az ,,igazságot és cirkuszt" a népnek jelmondattá változott hőseink életében.

,, És hova jutottunk felvilágosult korunkban, huszonhat évvel a Feltámadás után? Oda, hogy még mindig akadnak olyan elmeroggyantak, akik zombikat piszkálnak ütőkkel - és itt vissza is tértünk az öcsémhez, meg ahhoz, hogy előreláthatólag miért nem aggkorában, végelgyengülésben fog meghalni."

A mesélők pedig - mint például Buffy - novellákat, verseket tesznek közzé blogjaikon. Mindhárom típusnak a célja a nézettség növelése amiért kemény harcok folynak.

A bloggerek jelentőségének felfutása a vírus megjelenésével kezdődött, tehát a kormány parancsára a hivatalos média visszatartotta az információt viszont ahogy az lenni szokott az egyszerű átlagemberek száját nem lehet befogni, a blogok voltak az első olyan közegek amelyeken először jelentek meg a hírek  egy rejtélyes vírus megjelenéséről.

A világkidolgozás ebben a regényben nagyon nagy kedvencem, szerettem az olyan részeket amikor az írónő csak mesél és mesél, hol éppen a vírus keletkezéséről, hol Masonék családi helyzetéről vagy a bloggerség elterjedéséről, vagy éppen a politikáról. Szerencsére a sorok majdnem minden oldalon faltól falig futnak, kissé nagyobb margóval simán elérhetné a könyv az ötszáz oldalt is.

A világ nem állt meg, szerintem ez teljesen reálisan ábrázolt kép; elvégre az élet nem áll meg, zombikkal vagy anélkül megy tovább. Az embereknek az alkalmazkodóképessége pedig lehetővé teszi hogy mindenhez hozzászokjanak. Ahogy a zombikhoz is, egyesek vásári látványosságot csinálnak belőlük és itt jön a képbe az irwinek hozzáállása is. Az egyetlen amit nem lehet eltüntetni, az a félelem.

,,A félelem meghülyíti az embereket, és a Kellis-Amberlee már vagy húsz éve ijesztgeti a világot. Szokványos esetben előbb-utóbb eljön egy pont, amikor túltesszük magunkat a félelmen, és a megszokott mederben folytatjuk az életünket; de sok ember újabban erre már képtelen. A vérvizsgálatoktól a bekerített lakótömbökig minden azt mutatja, hogy napjainkban felvirágzott a félelem kultusza, és már nem nyerhetjük el a korábbi megnyugvást."

A háttér szempontjából a 2034-es amerikai színpad áll előttünk. Elnökválasztás zajlik éppen, aminél a testvérek az egyik elnökjelölt (Ryman) kampánykörútján vesznek részt. Ekkor elég sok információt kaphatunk a politikai képről. Ryman elvei túlságosan is idealisztikusak és ezzel együtt szimpatikusak, nálam itt van egy kérdőjel még, hogy vajon a következő részekben mi lesz? Meg fog-e változni?
Ekkor vetődik fel az a pár kérdés, hogy mi lesz a vallással? Ez most büntetés vagy próbatétel?

Ugyancsak nehéz helyzetben van az állatvédő ebben a világban. A vírus a 18 kg testtömeget meghaladó állatokban aktivizálódik (jó hír a macskatartóknak, a cicusok kiestek ebből a kategóriából) és a fertőzés átterjedhet az emberre is, a regény szerint fontos kérdés: a vadállatokkal mi lesz? Milyen állatok tarthatók? A lovakkal mi legyen? A lovakat lelövik ugye? (link)

A másik, legfontosabb téma még a halálbüntetés kérdése: aki öl, az lényegében zombikat gyárt. De ha őt megölik, akkor ő is zombi lesz és még több ember hal meg. Erre igazából nem létezik jó megoldás, a börtönök telítődnek, főleg hogy szabad fegyverviselési jogok vannak...

A könyv 3 részre van osztva, azokon belül pedig fejezetek vannak és minden fejezet végén egy-egy blogbejegyzés. Érdekesek ezek az írások, tetszik az összes szemszög.

A szóhasználat nekem nagyon tetszett. Teljesen érthető leírásokat kaptunk mindenről és azért itt-ott felbukkan a szakszerű szóhasználat is. Nagyon tetszett még a szereplők közötti párbeszéd és a cinikusság, az első mondatokat olvasni felüdülés volt.

,,Az idős asszony egyáltalán nem tűnt idegesnek. Lelki szemeim előtt már láttam is, ahogy becsoszog néhány zombi, ő pedig hidegvérrel leteremti, majd kitessékeli valamennyit azzal, hogy ne zavarják a rendezvényt, hanem odakint várjanak a sorukra."

Szerencsére a regény akcióból elég rendesen adagol, nem vacakol sehol. Pörgős a cselekmény és alig lehet letenni a könyvet. Erről az oldalról is csak a legjobbakat tudom írni.


Az írónő egy ponton butának nézett minket és ez egy kicsit zavar. Sokszor probléma ha egy író például minden résznél ismétli azt amit az olvasó biztos nem felejt el például. Jó, a fenti példa nem erre a könyvre vonatkozik.

SPOILER
,,És akkor - úgy félúton tartottunk a furgon felé - hirtelen valami megszúrta a bal felkaromat. Meg sem néztem, mi volt az; fontosabbnak tartottam holmi szúnyogcsípésnél, hogy mielőbb fedezékbe jussak."

A könyv a Newflesh sorozat első része. Itt található a sorozat: http://www.goodreads.com/series/47749-newsflesh-trilogy
Már megjelent a további két rész külföldön, kíváncsi vagyok a magyar megjelenésre.
A newsflesh a híradó külön kiadását jelenti, egyfajta rendkívüli adást, ami mint sorozatcím nagyon is illik ehhez a történethez. A további két rész címe: Deadline - Határvonal és Blackout - Áramszünet. (Nem hivatalos címek.)


A külföldi borítók szempontjából nem nagyon lehet összevetni a magyarral a Feed borítóját, hiszen teljesen ugyanaz. Amúgy teljesen illik a történethez és nagyon figyelemfelkeltő is, a vérrel írt szöveg egészen hatásos és messziről ki lehet szúrni a könyvesboltban a szürke alapon vörös betűket. Remélem a többi borító is marad a magyar megjelenéseknél.


Összesítés:
5/5 pont. Imádtam, nem kell túlragozni. Azt az egy bakit kivéve...
Kérem a következő részt! Ha nem bírok majd magammal, akkor kénytelen leszek angolul elolvasni.

Kedvenc rész: blogbejegyzések
Nem kedvelt rész: a vége

Kedvenc szereplő: Shaun
Nem kedvelt szereplő: -


Eredeti cím: Feed
Eredeti megjelenés: 2010

Magyar megjelenés: 2012
Kiadja: Lazi kiadó
Fordította: Antoni Rita
Oldalszám: 432 oldal
Ár: 3.699 Ft



Köszönöm, hogy elolvastad!
Kép forrása:
http://thebookcasediaries.files.wordpress.com/2012/11/feed-cast.jpg

Tündérgyűrű


Fülszöveg:
1871. Tiki igyekszik otthont teremteni magának és árvákból álló családjának London közepén, a Charing Cross pályaudvar egy elhagyott búvóhelyén. Zsebtolvajlásból tartják fenn magukat. Egy decemberi éjszakán Tiki ellop egy gyűrűt, és ezzel olyan események láncolatát indítja el, amelyek a tündérekkel való háborúhoz vezethetnek. A gyűrű Viktória királynőé, feladata, hogy fenntartsa a békét Anglia és a Tündérbirodalom között. Miután a gyűrű eltűnik, lázadó tündérek egy csoportja úgy gondolja, felrúghatja a szerződést a fekete mágia és a vér – Tiki vérének – segítségével.

Tiki nem tudja ugyan, de egy tolvajtársa, Rieker figyeli – és védelmezi – mert gyanítja, köze van a gyűrű eltűnéséhez. Riekernek is megvannak a maga titkai, de Tiki sem egészen az, akinek tűnik. Felbukkanása felzaklatja Leopold herceget, a királynő fiát, aki többet akar megtudni a csuklóját körülölelő rejtélyes jelről.

Kiki Hamilton, a kezdő író lebilincselő, regényes, izgalmas, veszedelmekkel teli írásában bevezeti olvasóit a viktoriánus London mocskos nyomornegyedeibe és ragyogó báltermeibe éppúgy, mint a tündérek csábító, ugyanakkor fenyegető Másik Világába.

A könyv a Tündérgyűrű sorozat első része.

Amióta megtudtam, hogy a Ciceró kiadó kiadja, azóta várom ezt a könyvet. Nagyon kíváncsi voltam, hogy ebből a tündéres történetből mit hozott ki az írónő és ezért is örültem meg mikor először a kezembe foghattam a magyar kiadást. Akkor először írok a kiadásról, ha már erre terelődött a szó. Igényes a kiadás, kemény kötésről van szó és egész tartósnak ígérkezik. A borítóról egy kicsit később fogok írni.

Az alap történet a fülszövegben tökéletesen megtalálható, szóval erről most nem is írnék. Amúgy szerintem nagyon jó az alap, figyelemfelkeltő és úgy is mondhatnám hogy egyedi. Ilyenről még nem olvastam, hogy a királyi család őrzi a kulcsot a békéhez és ellopja azt egy zsebmetsző lány, Tiki.

A regény egy kicsit lassabb a közepéig és utána gyorsulnak fel igazán az események, bár lehet hogy ezt inkább azért érzem mert sokáig olvastam. A gyűrű ellopása után sokáig inkább csak megy a találgatás, hogy akkor mi legyen a gyűrű sorsa és egy helyben toporgunk csak, én ezt éreztem. Ezzel mondjuk nincs probléma, mert szerettem olvasni a regényt. Amikor pedig akció van, akkor tényleg akció lesz. Szóval ami a lassabb rész, az Tiki vívódásával van tele, szegény nem tudja eldönteni mit csináljon a gyűrűvel, kiben bízzon kiben ne. Riekerrel is ilyen a kapcsolata, egyszerűen fogalma sincs hogy a családján kívül kire számíthat. A cselekményességet az okozza, hogy mire Tiki eldönti mit akar, addig a szerencsétlen véletlenek beindulnak (vagyis a sakktábla többi szereplője is mozdul) és mindenki a gyűrűt akarja.

SPOILER* Jelöld ki, hogy lásd a részt!
Egy dolgot nem értek, nem tudom hogy az írónő kavarodott-e bele, vagy tényleg egy baki, de ha Tiki elküldte a hercegnek a levelet, akkor utána hogy felejthette el mindenki azt jövendőbeli találkozót? Persze, értem hogy fontosabb dolgok is történtek, de akkor is! Ezzel mi lesz? Mostmár semmi...

Ami nagyon tetszett igazából az az írásmód és az hogy nagyon olvasmányos a könyv. Egyszerűen leültem és hirtelen már a századik oldalon jártam, rejtélyes módon elszaladt az a pár oldal. Alapból kicsit nagyobbak a betűk, szóval gyorsan el lehet olvasni. Azt még meg kell jegyezni, hogy volt pár olyan szó a műben, amivel még nem találkoztam semmilyen szövegkörnyezetben, de nem baj egyáltalán nem zavaróak.

A borító nagyon megtévesztő, sokkal inkább kelti egy gyermekregény látszatát mint egy ifjúsági könyvét és vannak benne olyan részek, amiket nem nagyon adnék a gyerek kezébe. Ifjúságinak viszont tökéletes, beleolvastam a Sissy sorozatba és egyszerűen elborzasztó, hogy a mesélő mennyire nem tudott bánni a szavakkal. Nos, itt nincsenek ilyen gondok szerencsére.

A műfajok között feltűnt egy új is: a historical fiction, vagyis a történelmi fikció. Az írónő történelmi keretek közé helyezte a fantasy világát és ez nálam egy hatalmas pluszpont. Már vártam, hogy valaki a múltba helyezze végre a tündérek történetét (legalábbis még nem találkoztam ilyennel, lehet hogy van még hasonló történet). Tehát a 19. századi londoni környezetbe csöppenünk Tikiékkel, a gőz korába. Igaz, hogy elvarázsolt az elbeszélésmód, de egy kicsit hiányoltam a hangulatosabb leírásokat. Ami viszont Tikiék helyzetével kapcsolatban volt, szomorú.

Nem tetszett viszont, hogy nagyon sokszor ismétli Tiki önmagát, sokszor láthatjuk az élettörténetét, vagy a helyzetükre való utalásokat. Szerintem ez már egy kicsit sok így, de attól még nem vett le a könyv élvezeti értékéből.

A romantika szál szerintem jó volt, nem egybőli meglátlak és megszeretlek, hanem fokozatosan alakul ki és lassan döbbennek rá, hogy mit is éreznek.

A másik nagy értéke a könyvnek, a szereplők jelleme. Mindegyik kivétel nélkül egy egyéniség és szerencsére nem csak sablon figurák, bár a ,,testvérekről" nem tudtunk meg többet remélem a következő részben azért már jobban megismerjük őket.
Rieker nagy kedvencem, az elején lévő megnyilvánulásai nagyon jók voltak:

,, Rieker szája mosolyra húzódott, füstszürke szeme ragyogott.
- Játssza a cica az oroszlánt? Nem elég éles a karmod, cicus, hogy bárkit meghasogathass vele!"

Még a karakterében a titokzatosság a fő, ezt is jól eltalálta az írónő, pont akkor ismerjük meg, mielőtt zavaró lenne. Az élettörténete érdekes. Nem szabad előreolvasni a könyvben! Tilos! Különben rosszul jár az olvasó!

Tiki a főszereplő, egy zsebmetsző lány, aki önhibáján kívüli körülmények miatt került az utcára. Szerintem a kor nagyon jól ábrázolt a gyermekek szemszögén át, Tiki pedig hangot ad felháborodásának.

,,Nézz már körül, Rieker! Nem látod a gyerekeket, akiknek segítségre van szükségük? - Előrelökte a karját. - Mindenütt ott vannak! Tootsot a tulajdon anyja rúgta ki tízévesen, mert nem tudta tovább etetni! Túl sok szájat kellett betömnie! Ha a saját szüleik sem tudják vagy nem akarják eltartani őket, akkor ki gondoskodik az utcagyerekekről? Márpedig valakinek gondoskodnia kell róluk!"

,,Tikinek leesett az álla. Ilyen gyönyörűségek
birtokosának talán már csak egy
Larkin-féle istennő kell, hogy felkerüljön
a pont az i betűre.
"
Amúgy az ő bátorsága és hogy kiáll a testvéreiért példaértékű! Jó volt egy ilyen főhősnőről olvasni.

A többi szereplő közül inkább Leo herceg kapott nagyobb rivaldafényt, a tündérek közül pedig Larkin és Marcus. Néhányuk sorsában kissé kegyetlen az írónő, ezért sem ajánlom gyerekeknek. Itt a tündérek nem aranyos, habos-babos kis segítő lények. Bár nem is olyanok, mint Moning sorozatának lényei, hanem kétarcúak. Van a szép, elbájoló arcuk és van a karmos, széttéplek énük is.

,,Fölemelte a fejét, és Tikire nézett. - Tudod-e, hogy MacGregort holtan találták a World's End mögött? Le volt tépve a két lába."

A könyv szerkezete nagyon egyszerű, fejezetekre van osztva és csak a számos megjelölés van, tehát a fejezeteknek nincs címe.

Maga a könyv egy sorozat (Tündérgyűrű) első része, a következő rész, a Tündérszárny pedig még nem jelent meg. A goodreads szerint egyelőre csak négy rész van, ebből a harmadik idén fog megjelenni májusban külföldön. A negyediket pedig októberre írják, kíváncsi leszek tényleg így lesz-e.

A borító szempontjából most az eredeti tetszik jobban. Kár hogy nem ez maradt meg! Ezt egy kicsit sajnáltam, de hát ez van. A követező két borító sem rossz:



Kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz a magyar kiadás!





Összesítés:
4/5 pont: Igazából a borító miatt vontam le a felet, mert nem nagyon illik a történethez szegény, nem azt sugallja hogy ez egy ifjúsági regény, hanem egy gyerekkönyv. A másik fél pedig a fentebb említett kicsi hibákból tevődik össze. Tehát összességében néhány hibától eltekintve tetszett a regény, nagyon szépen oldotta meg a kivitelezést is, az apró bakik pedig javíthatóak. Remélem a következő résznél már nem kell ennyi pontot levonnom!

Kedvelt szereplő: Rieker
Kedvelt rész: Csók... :)

Nem kedvelt szereplő: -
Nem kedvelt rész: -

Köszönöm, hogy elolvastad! 
A Larkinos kép forrása: http://moifontaine.deviantart.com/art/Fairy-Princess-304055001
A másik a deviantart.com-ról származik (már bezártam az ablakot, bocsi).
Elnézést a kusza értékelésért!

- Copyright © A művészet nyelve - Himitsu - Powered by Blogger - Designed by Himitsu -