Csábítás Vértestvérek Kiéhezettek Köztesvilág Maigret csapdát állít Közel a tűzhöz Sabriel Örökké a tiéd Szellemek a fejben Lux
Posted by : Liliane Evans vasárnap, december 30, 2012

Fülszöveg:
A második világégéskor születtem. Legendák szóltak egy olyan korról, amikor az emberek hosszú ideig éltek. Én dajkamesének tartottam. Az én világomban senki sem érte meg a negyven évet. Egy enklávéban éltem, ahol a legidősebb közülünk huszonöt éves volt. Némelyek azt suttogták, megváltás lenne számára a halál, de igazából csak nem akarták a saját maguk jövendőjét látni.

Pikk amióta csak az eszét tudja, vadásznő szeretett volna lenni. A vadászok feladata élelmet szerezni a közösségnek a föld alatti menedéket körülölelő, életveszélyes alagútrendszerből, amelyben örök sötétség honol, miközben igyekeznek elkerülni a Korcsokat, ezeket a zombiszerű, vérszomjas szörnyetegeket. Amikor az örök kívülálló, Fakó nevű vadászt osztják be mellé társul, aki titokzatos körülmények között került az enklávéba, a lányt tiltott érzelmek kerítik hatalmukba. 
Fakóval hamarosan rádöbbennek, hogy a Korcsok egyre szervezettebben lépnek fel ellenük, ám az idősek nem hallgatnak figyelmeztetésükre. Megszokott kis világuk szertefoszlik, így rákényszerülnek, hogy szembenézzenek az ismeretlennel.

Köszöntünk az apokalipszisben!

Első találkozásunk az angol verzióval a molyon történt, ahol bejelöltem várólistára hogy szeretném olvasni. A Fumax kiadó pedig nagyon gyors volt és kiadta mielőtt elkezdhettem volna a másik nyelvű verziót.

Igazából most erősen gondolkodom hogy hány pontot adjak, már egy napja ezen rágódom de még mindig nem jutottam előrébb. Hátha megírom a posztot és világos lesz hogy hány csillag illeti meg ezt a könyvet részemről.

Szóval az alap történet a fenti fülszövegben is megtalálható, hűen a könyvben leírtakhoz (volt már olyan könyvem, amire nem volt igaz a fenti kijelentés!). A könyv során kiderül hogy az emberiség a metróalagutakba szorult vissza és küzd a korcsoknak nevezett, zombiszerű lényekkel az életben maradásért. Nagy szerencséjük hogy ezek buták és csak a felfalható dolgokon jár az eszük... vagy mégsem?

A társadalom három részből áll: nemzőkből, vadászokból és építőkből. Ezeket sebhelyekkel jelölik, amikor kiderül melyik kasztba osztanak be.

,,Hat sebhely bizonyította, hogy érdemes vagyok a vadásznői címre. Mások kevesebbet kaptak; az építőknek három járt. A nemzőknek csak egy jutott. Emberemlékezet óta a karon díszelgő hegek száma mutatta, milyen szerepet tölt be a társadalomban az adott személy."

Egy kissé érzem itt a nemzők iránti lenézést, bár a főszereplő, Pikk viselkedésében is meg lehetett ezt figyelni az elején annak ellenére hogy az egyik legjobb barátja nemző. Nem tudom, szerintem olyan butuskának vannak beállítva és ez annyira nem jó szóval az értékrendembe nem fér be, de a világba igen.

Angol eredeti
A világkidolgozás szempontjából meg kell említeni, hogy nagyon nehezen derülnek ki a dolgok és ez volt az egyik ami nem tetszett a regényben. Az hogy mi történt az emberiséggel, csak a legvégén derül ki a szerzői jegyzetben és ez sajnos nagyon rossz pont. Általában a disztópiákban az első részben kiderül hogy miért ilyen a világ és miért nem olyan és ez itt hiányzott. Gondolom, hogy ha a szerző belevette ezt az információt ebbe a kis részbe akkor a másodikban sem nagyon fog erről több kiderülni de ha mégsem lesz igazam akkor azt megírom az ahhoz kapcsolódó bejegyzésben. Remélem most én tévedek!
Szóval nincs meg ez az információ beleszövés ami például a Trónbitorlókban igencsak okosan lett megoldva.

A másik dolog amiért pontot vonok, az Pikk karaktere. Sajnos nem tudtam azonosulni vele, az elején unszimpatikus volt amiért olyan megjegyzéseket tett a legjobb barátjára és utána a történtek hatására semlegesig vitte.

Ennyit a rossz dolgokról. A könyv erősségének tartom a hangulatát. Egyszerűen lenyűgöző milyen borzongató volt a regény, utoljára ilyet Cormac McCarthy Az út (http://moly.hu/konyvek/cormac-mccarthy-az-ut) c. könyvénél éreztem. Szóval ez egy nagyon nagy erősség.

A másik dolog ami nagyon tetszett az az volt, hogy reálisan kezelte Pikk új dolgokhoz való hozzáállását, aki szinte mindenre rácsodálkozik és élvezet volt olvasni ezeket a részeket.

,,Ahogy haladtunk, végig a földet néztem. Nem törődtem a karom lüktetésével és a sötét égbolt súlyával. Néha gyors pillantást vetettem felfelé, nyomasztó méretére. Fakó mesélt a fenti fénypontokról; nem tudta megmondani, hogy egész pontosan micsodák. Én úgy képzeltem, hogy egy messzeségben épült város fáklyái lehetnek. Egy madár tudna csak eljutni oda, ezért az odafent élő emberek talán repülni is képesek. Halvány és gyönyörű testüket csontszínű tollakkal borított szárnyak emelik a magasba, hajuk pedig fényesen ragyog. "

A szerkezete átlagos, tehát a két fő részen belül fejezetek vannak. Rövid könyv és könnyű olvasni.

Az a jó, hogy akciódús. Bár a regény eleje és a vége felé van több ebből, a közepén nagyon kevésszer történik kulcsfontosságú cselekményelem. Egy utazásról szól a regény (illetve kettőről, ha pontos akarok lenni) a többi annyira nem lényeg. Ami van történés, pedig kárpótol a kissé nyugodtabb jelenetek miatt.

Nagyon jó volt olvasni, tetszett hogy sikerült kikapcsolnia, szóval tökéletes szórakoztató disztópia regény.

Korábban említettem, hogy Pikk nem lett kedvencem, viszont Fakóért (is) megérte elolvasni a művet. Nekem ő a kedvencem. :)
*SPOILER* (jelöld ki hogy el tudd olvasni)
Az a rész.  A lázvirágos platós jelenet volt a kedvencem az egész könyvből, nem tudom honnan jött most ez a romantikus énem.
*SPOILER VÉGE*

A többiekkel kapcsolatban igazából azt várom a második részben, hogy egy kicsit árnyaltabbak legyenek a karakterek. Most megvannak úgymond a személyiségek ,,kategóriái" ( pl. vadásznő, nemző) szeretném hogy ha ez egy nem lenne sarkosítva és keverednének a jellemzők. Egyelőre csak Tegan ilyen, Pikkben pedig megvan ez a vonal. Remélem más helyzetben, mivel már teljesen más a helyzet mint az első részben, megváltoznak az emberek is. Nem azt írom, hogy Fakóban nincs ilyen, vagy Kószában de azért ezt a vonalat is lehetne erősíteni.

,,Többféleképpen lehet valaki erős, most már tudtam. Az erő nem mindig a késből vagy harci vágyból származik. Néha a kitartásból, amelynek kútja mély és néma. Néha a könyörületből és megbocsátásból fakad."

A magyar kiadás nagyon szép lett, itt is dombornyomott a borító és egy kicsit furcsa a visszatükröződő felület, elsőre nem vettem észre a kezet jobbra lent. Puha a kötés és tartós is.

A külföldi borító fentebb látható (az angol), a németek pedig mindig külön utakon járnak, az ő borítójuk is itt van (balra). Szerintem jobb az eredeti.

Egy másik borítóról is írni kell, ami az eredeti lett volna. Itt a forrás:
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=399005590178435&set=pb.147458935333103.-2207520000.1356882233&type=3&theater
Ezen a linken meg lehet találni az elképzelt borítót és egy kis információt, amit a kiadó tett közzé a könyvről.

Második rész angol borítója
A következő rész címe egy kissé spoileres, előreutal hogy hol lesznek hőseink. Bár az első rész végéből ez következik... Előkészületben van, a címe Helyőrség lesz.

A goodreads szerint (http://www.goodreads.com/series/53296-razorland) a harmadik rész, A horda (nem hivatalos) címmel 2013. októberében fog megjelenni. Ránézésre hozni fogja azt a borzongást amit az elsőtől kaptam. Alig várom!

Összesítés:
A hiányosságok miatt alapból négyet akartam adni, de mivel belegondoltam hogy ez a trilógia kezdő része és a második sokkal jobb lehet, ezért megszavazom neki a bizalmat és 4.5 pontot kap, de nagyon magasra került a léc!
Tehát: 4.5/5

Kedvenc rész: a spoilernél megtalálhatjátok
Kedvenc szereplő: Fakó

Nem kedvelt rész: -
Nem kedvelt szereplő: Pikk az elején



Eredeti cím: Enclave
Eredeti megjelenés: 2011

Magyar megjelenés: 2012
Kiadja: Fumax kiadó
Fordította: Benes Attila
Oldalszám: 274 oldal




Köszönöm, hogy elolvastad! 

Mit gondolsz? Kíváncsi vagyok a véleményedre!

Subscribe to Posts | Subscribe to Comments

- Copyright © A művészet nyelve - Himitsu - Powered by Blogger - Designed by Himitsu -