3 / 6
4 / 6
5 / 6
6 / 6

Posted by : Liliane Evans csütörtök, január 11, 2018



Szerző: Leigh Bardugo
Sorozatcím (kiadói): Vörös Pöttyös
Sorozatcím: Grisa-trilógia
Cím: Siege and Storm - Ostrom és vihar
Eredeti címSiege and Storm
Eredeti megjelenés2013
Műfajifjúsági, high fantasy, romantikus
Fordító: Sziklai István
Oldalszám: 414 oldal
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 2016
Ár3.499 Ft (puhakötés) / 3.999 Ft (keménykötés)

Fülszöveg:
A ​sötétség nem hal meg soha.
Az Igaz-tengeren át menekülő Alina, akit a Zónában meggyilkoltak szellemei kísértenek, új életet kezd Mallal egy ismeretlen földön, miközben igyekszik titokban tartani napidéző voltát. Ám sokáig nem hagyhatja maga mögött sem a múltját, sem a sorsát.
Az Éjúr rettenetes új hatalom birtokában hagyta el az Árnyzónát, és veszedelmes tervet sző, ami a végsőkig próbára teszi a természeti világ határait. Alina egy hírhedt kalóz segítségével visszatér a szeretett országba, elszántan, hogy elszántan szembeszálljon a Ravkára törő erőkkel. De ahogy a hatalma növekszik, Alina úgy süllyed egyre mélyebbre a tiltott mágiába és az Éjúr játszmájába, és távolodik el egyre jobban Maltól. Választania kell hazája, a hatalom és a szerelem között, amiről mindig úgy hitte, az vezérli – különben azt kockáztatja, hogy mindent elveszít a közelgő viharban.
„Amikor az Éhezők viadala, a Harry Potter, a Twilight, a Gyűrűk ura és a Trónok harcatalálkozik! Varázslatos epikus fantasy, nem gyerekeknek.” – Sylist Magazine
Az Ostrom és vihar igazi gyöngyszem. Leigh Bardugo Grisa-trilógiájának második darabja telis-teli van kalanddal és varázslattal – szerintem talán még jobb is, mint azÁrnyék és csont.” – Wendy Darling

,, - Te folyton ilyen nagy bajba kevered magad?
- Szeretek úgy gondolni magamra, mint egy kellemesen összetett egyéniségre."

Jelölések:

2018 - legjobb folytatás
2018 - legjobb hangulat
2018 - legidegesítőbb szereplő (Mal)
2018 - legjobb főgonosz


A regény az alábbi címkékhez tartozik:




Sorozat: Grisa trilógia 2.


Az első találkozásom Leigh Bardugoval nem sikerült a legszerencsésebben, mit ne mondjak, irritált Alina, a világ, Mal - bár volt benne némely számomra vonzó és érdekes téma, úgymint a grisák ereje és színes világa. Hirtelen felindulásból elkövetett könyvtárazás alkalmából hoztam ki a második részt és került a várólista csökkentésre, mert tudtam, ha most nem fogom elolvasni, akkor soha. És pár oldal után meglepődve kaptam fel a fejem: EZ nekem TETSZIK, WTF?!

Íme, az Ostrom és vihar értékelése:

Vigyázat spoileres az első részre! (A szerelmi szálat tekintve.)
- Első mondat -
,,A fiú és a lány egykor hajókról álmodott, réges-régen, még mielőtt látták volna az Igaz-tengert.

Cselekmény tömören: Alina és Mal menekülnek, minél messzebb az Éjúrtól, de hát a bajok csőstül jönnek mindenhol, minden esetben, így hőseink nem jutnak messze, máris a probléma nevű halmaz kellős közepén találják magukat és bármi, tényleg bármi amit még megosztanék, erősen spoileres lenne, úgyhogy nem fogok többet írni róla.


Alina
Lehet, hogy a fentiből úgy tűnik, hogy én ezt a könyvet hű de imádtam, ami valamilyen szinten igaz, de azért voltak ott nemszeressem részek dögivel, na jó egyetlenegy hatalmas problémám volt: a rossz működés angol megfelelőjének első három betűje... MALfunction. Itt arra gondolok, ahogy a srác tesz és vesz, tökéletesen jellemzi ez őt. Na de ne szaladjunk ennyire előre, a kötetben nem mindig kívántam azt ennek a fiúnak, hogy hagyják valahol a Zóna közepén, védtelenül, a kis szörnyikék támadásainak kitéve... volt, amikor semlegesen álltam hozzá vagy legalábbis nem hibáztattam annyit... kb az első pár oldalon... sajnos nem volt hosszú életű.
,,Nem hagyhatnánk az ölelkezést későbbre? Még pirkadat előtt partot akarok érni."
Az első oldalak egyébként meglepően jóra sikerültek, annak a fényében, hogy az első részt keserű szájízzel tettem le és úgy voltam vele, hogy 
1. úgyis utazás lesz ez a rész, halálra fogom unni és 
2. Bardugo nem fog tudni meggyőzni arról, hogy érdemes vele foglalkozni, de elég nagyot tévedtem... annyira, hogy ha nem lett volna benne az, amivel a következőekben negatív címszó alatt foglalkozni fogok, akkor nagyon nagy fanatikusává váltam volna a szériának és lehet, hogy még a szerzőnek is. Az írónőnek van érzéke a mesékhez, olyan jól tudja őket elregélni és a The Witch of Duva regényben felvázolt népmesei vonal  visszaköszön ebben a műben, úgyhogy már ezért megérte olvasni.

De miért érte még meg?

Az Éjúr miatt. 

Komolyan! 

Nem, nyugi nem zúgtam bele.

Variációk Éjúr témára

De ekkora egy rohadékról, ilyen mézes-mázos beszédű kígyóról régen vagy nagyon kevésszer olvastam és imádtam azt, hogy ő ilyen és hogy ennyire izgalmassá tette ezt a könyvet! És tudjátok mi történt még? 

Azt akartam, hogy Alina elbukjon és együtt tegyék tönkre az egész világot! 
Bár ehhez a lány szintén kellett, nagyon izgalmas volt a benne lezajló folyamat, annyira, hogy konkrétan számomra a regény másik erőssége ő, az pedig külön tetszett, ahogy megpróbál tenni a dolgokért és nemcsak várni, hogy egy felképelnivaló herceg megmentse vagy hogy bábként használják. Elolvastam az első részről írt értékelésem és anno idegesített az, hogy lassan fogta a dolgokat, akadt némi hisztije azt hiszem, meg úgy összességében az egy szóval kifejezett véleményem róla a meh volt. És most? Lehet, hogy tolta az önsajnáltatós kontentot (nem tűnt fel mondjuk ha volt ilyen), de nekem nagyon bejött az ahogyan megpróbálta feldolgozni az első rész történéseit, na meg az ahogyan az Éjúrhoz hozzááll, gondolkodik és fordítva, a közös jeleneteik a könyv csúcspontjai. Dinamikus és sötét, végre! Általa a szerző körbejárja a másság és a magány részét egy kicsit, az utóbbihoz kötődik a mű legerősebb mondata: ,,Mert akkor én is egyedül lennék." Ez most nagyon megérintett engem, nem vártam ilyet Bardugótól, respect!

Vele szemben Malról nem tudok sok jót mondani, mivel a srác csak a fenti gondolat útjában tengődik és vergődik, na meg a romantika oltárán próbálná feláldozni azt és a vágyaimat, illetve a türelmem (az lenne a főáldozat). Ez a srác csak arra jó, hogy a szerző be tudja hozni azt az idióta YA sablont, ami ennek a műfajnak a sajátja, pedig sokkal jobb lenne ez a széria, ha ezek ketten nem lennének szerelmesek, vagy ha csak testvéri / baráti kötelékek fűznék össze őket, de nem. Sajnos Mal miatt az egyébként gyászoló lány, elfelejti ezt az érzést és inkább arra koncentrál, kinek tetszhet a sráca és előkapja a paklijából a zöldszemű szörny kártyát, hogy egy jól irányzott idézéssel lenullázza a táblán lévő "türelmem"-nek elnevezett szörny életpontjait, röviden nem szerettem. Minek ez így bele? MINEK?! 
Annyira szépen elment a politika és a játszmák, na meg a szentek irányába az egész sztori, nem kellett volna ez a picsogás ide... értem én, hogy a srác miért fontos, de nem szeretői körben simán betöltené a funkcióját (ami ugye nem az, hogy hősszerelmes státuszban legyen), tehát ez a szál lényegtelen és felesleges. Szerintem.
,, - Még szép, hogy féltékeny vagyok. Azt hittem, én fogom megütni őt."
Viszont kapunk az izgalmas Éjúr mellé érdekes karaktereket például Sturmhondot és Nyikolajt, mindkettőt ugyanannyira bírtam, egyszerűen zseniálisak. Kedveltem a hideg gondolkodásukat és a politikai játszmákat, amikbe belecsöppennek, na de a Grisa-társadalom sem semmi, szintén hoznak egy színes foltot a történetbe, persze ettől nem ismerjük meg jobban a világot (ezt sajnáltam)... na jó egy kicsit tágult (pl. a napimádókkal), de legalább jelenlétükkel nem elvesznek belőle. Ez a rész többnyire egy előkészület a háborúra - a tervezgetés, a politikai intrikák és a vihar előtti csend ideje.

Ravka
Szóval összességében egy elég jó történetet kaptam, megvan a maga hibája (a szerelmi téma, és Alina amikor Mal a közelében van), de most látom csak, hogy Bardugo miért olyan népszerű YA szerző, vannak ötletei és nem fél azokat megvalósítani! Ajánlom a különlegesebb YA történetek kedvelőinek, főleg akkor, ha romantikusabb alkat is az illető - én nem vagyok az, nagyon nem - illetve ha szeretik a karakteres főgonoszokat, a politikai szálat és ha a lélektan fontosabb, mint a tényleges akció. 18 alatt kevésbé, inkább felett ajánlom.
,,Nem számít, mi vagy. Az számít, hogy mit tehetsz."
- Kapcsolódó zene -

Két éve tudom igazán mit jelent a zene megnyugtató és életmentő ereje, úgyhogy újításként mindegyik poszthoz hozok egy-egy (vagy több) klipet, számot. Nemcsak LoL lesz (bár elég sokszor fognak szerepelni a zseniálisságuk miatt) és igyekszem mindegyikhez megmagyarázni miért és melyik részénél gondoltam a számokra:

Alina gondolatait és változását olvasva jutott ez a szám (és a klip) eszembe, nézzétek meg! A zenében az ütős résznél gondoltam inkább a lányra (a meg nem értettsége miatt):

És csakis a poén kedvéért: GOLDEN DARN!


,,Amikor az emberek azt mondják, lehetetlen, általában úgy értik, hogy valószínűtlen."



Ítéletem:
Tetszett




Erősségek:

- Éjúr, Alina, Nyikolaj, Sturmhond

Gyengeségek:

- Mal, szerelmi szál

Évszak:

- télen erősen ajánlom


Ha tetszett a bejegyzés, itt tudod megrendelni a regényt:

A regény az Könyvmolyképző kiadó jóvoltából látott napvilágot 2016-ban egy trilógia (plusz egyéb kis részek) második részeként. A harmadik még nem jött ki magyarul, bár én nem fogom megvárni, elkezdem angolul, nem bírok enélkül létezni sokáig! 

Az írónő további, magyarul megjelent kötetei:

A sorozaton kívül nem jelent meg a nyelvünkön műve.


- Egyéb -




A rovatom megszüntetése mellett döntöttem, mármint úgy, hogy különálló cikksorozatként létezzen. Egyszerűbb, ha minden értékelés végén megosztom a külföldi borítókat na meg az arról szóló véleményem. Az eddigi részeket itt találod. (A magyartól eltérő borítókat veszem alapul.)

Angol, cseh, dán, héber

Szép kis borítómennyiség gyűlt itt össze, sok helyre eljutott ez a széria az biztos! Az angol tetszik, bár nekem elsősorban a HP-s Slytherin jutott róla eszembe, de úgy néz ki a kiadója a szimbolikát választotta vezérlőelvnek, nem rossz mondjuk. A cseh alsó része furi, bár az is szimbólum, a fenti részen pedig Alina található. Hát a lenti részről a Végtelen Történet sárkánya jutott eszembe és ez nem a legjobb így... a dán ezzel szemben a regény egy jelenetét mutatja be, de minimalisztikus stílusban és a színkezelése sem a legjobb. A héber nem illik a történethez, bár mégis, a rajta szereplő jelenet szerepel a regényben, de nem érzem azt, hogy az Ostrom és viharhoz megfelelő lenne.

Japán, kínai, lengyel, német 1

A japán külön kedvencem, de csak azért mert az Éjúr van rajta és manga stílusú a borítója, mondjuk ilyen kiadásban simán elfogadnám/megvenném a szériát. A kínai olyan semmilyen (az árnyak támadását láthatjuk rajta), vele szemben tetszik a lengyel, olyan mintha üveggömbben lenne benne Ravka szíve, még ez is látványos és szép. Az első német fedőn Alina látható, na meg egy téli táj és a kettesben szereplő egyik fontos mitológiai lény, de mégsem tetszik nekem.

Német 2, svéd, szerb, thai, vietnámi

A második német képről a Jégviráglányok jut eszembe, a svéden szintén egy női alakot kaptak elő a kötelező szimbólummal, de hát ez a kettő olyan semmilyen. A szerb és a thai, na meg a vietnámi próbálkozik a magyar-féle koncepcióval, de a thai nagyon kevés, mondjuk a szerb egész jó, de az utolsó fedőben csak a felső részen lévő szempár tetszik.

A legjobbak:



Köszönöm, hogy elolvastad!

Mit gondolsz? Kíváncsi vagyok a véleményedre!

Subscribe to Posts | Subscribe to Comments

- Copyright © A művészet nyelve - Himitsu - Powered by Blogger - Designed by Himitsu -