Hamarosan A Tökéletes Határtalanok Északi mitológia Viktória királynő és Abdul Maigret és az egyes számú zsilip A Vétkes Csábítás Vértestvérek Lux
Posted by : Liliane Evans vasárnap, március 08, 2015


Sorozat (kiadói): Gabo SFF

,,Mert ez a baj a halállal, a gyilkossággal éppúgy, mint a szívrohammal, vagy az autóbalesettel: az élet megy tovább."
Pár hónapja bizony nekem is megakadt a szemem Tündöklő lányokon. Valljuk be, nagyon is vonzó opció az, ha egy regény által beleláthat az olvasó egy időutazó sorozatgyilkos fejébe és lelkébe. Emellett találkoztam már a Moxylanddel korábban, plusz most is tart a thrillermániám és nagyon érdekel a könyvbeli gyilkosok lélekrajza. Tehát többszörös motivációt találtam ahhoz, hogy érdekeljen Beukes műve.
,,Sokkal színesebben és mélyebben kell élnünk annál, mint az oké szívem!
A történet Harperről, a sorozatgyilkosról, illetve Kirbyről, az áldozatról, szól, akiknek nézőpontján keresztül követhettem az eseményeket Harper első olyan gyilkosságától, ahol egy tündöklő lányt öl meg, egészen a helyzet megoldásáig, amit most nem írhatok le, pszt. Kettejük, illetve még mások narrációja adja a feszültséget a könyvben és teszi érdekessé a történetet az olvasók számára. Viszont arra készülni kell, hogy bár az izgalmakat a gyilkos személye és maguk az ölések adják, elég gyér cselekménnyel rendelkezik a regény. Bármilyen történés akad, azok a váltott nézőpontú ,,egyéb" szereplőknél jönnek elő, az ide-oda ugrálás miatt pedig a történet kuszává válik, ami viszonylag követhető, de ha nem figyel az olvasó simán bele lehet ebbe kavarodni, de még hogy!

Tehát a regény egy sorozatgyilkos és az áldozatok története, ami egy klasszikus thriller felállás, mert van egy őrültünk, aki kapott nézőpontot, emellett még a sok áldozatot is megismerhettem nagyjából, ami színessé tette a könyvet és nagyon tetszett ez a mozaikszerűsége, ahogy a különféle korok embereit különféle problémákkal mutatta be a szerző és általában ezeket a részeket - hogy konkrétumot írjak, nem Kirbyét - szerettem. Ha pedig már elspoilereztem, hogy mi az amit nem kifejezetten kedveltem a könyvben, akkor beszélni kell az első problémáról, Kirbyről. Vele annyi a baj, hogy unalmas a szála és nem igazán kötött le az élete, viszont az jó, hogy nyomozgat legalább ez adja az izgalmakat nála. Ahogy a Lány a hegyennél, úgy itt is megjegyzem: túl sok a köznapiság, túl kevés a misztikum.

Itt pedig a második olyan vonás kerül elő, amely nem igazán tetszett nekem, ez pedig a válaszok hiánya és nem értem miért van ez így. Harper, a gyilkos az, aki a Ház segítségével tud lényegében bármit is csinálni és a kötet végén lévő csavar zseniális, csak nem magyarázza meg a felvetett kérdéseket. A Ház maga kész rejtély volt az olvasás során, folyamatosan próbáltam megfejteni mit jelent a feltűnése és még az is megfordult a fejemben, hogy ezt át kéne fordítani a szimbólumok nyelvére, de sajnos ötletem nincs, hogy hogyan kéne ezt tegyem, mert ha valamit megszemélyesít/tárgyiasít - pl a gyilkos lelkét - akkor sem kapok magyarázatot arra a kézzelfogható tényre, hogy hogyan utazik az időben? Miért pont őket kell megölnie? Hogyan kezdődött minden? Még a tündöklő lányok magyarázatával elvagyok, azt könnyebb kitalálni, mert arról van szó, hogy ezek az emberek különlegesek és a kisugárzásuk tündöklő vagy éppen az élethez való ragaszkodásukról lehet szó, de hogyan képes ezt észlelni a gyilkos? Azt hiszem néha túl földhözragadt vagyok, azért jó ha a szerző mindent leír és nem hagy több teret a képzeletnek, mint szükséges, mert így túl sok kérdésem marad. Attól függetlenül, hogy nem igazán bő a leírás a kidolgozás tekintetében, a könyv a Halhatatlan sötét hangulatát nagyon jól hozza.

A többi áldozat személye jelenti a színes foltokat a történetben, különben ha élhetek egy olcsó poénnal, ezek tündökölnek, a regény maradék része sajnos nem igazán jött be nekem, csak szürke foltok annyira jellegtelenek és lehet azért, mert ez így nekem kevésre sikerült. Bár ha azt nézzük, az egyéni sorsok, tehát a nézőpontok sem olyan részletesek és lehet ez a baj, mert akkor mi viszi el a hátán a regényt, ha semmiből sincs elég? Bár azért akad itt érzelem is, egynémely sztorinál elszorult a torkom, de belefért még a túlzott naturalisztikus részek miatti undor is, mert emlékszem, hogy általában a gyilkosságok leírása nem igazán részletes, tehát nem közvetít a legelső vércsepptől kezdve az utolsóig gyomorforgató módon, de egyszer igen és az én sokat próbált szervezetem ezt már nemigen fogadta be. Érdekes történet Julia Madrigalé, akinél a szerző megmutatja hova vezet a halála és hogy hogyan hat más sorsára a tragédia tovagyűrűző hatással. Azért is emelem ki az ő példáját, mert ez a kedvenc mondatom a regényből:
,,A halála lökéshullámai végigfutnak az összes ismerősén, és rengeteg ismeretlen életén is."
A szereplők közül tehát Kirbyé a legrészletesebb szál és sajnos számomra az övé többnyire köznapi, de legalább a megszállottsága és az ezzel együttjáró nyomozás ad egy kis izgalmat, bár Sherlock legyen a talpán aki ezt ki tudja nyomozni (amúgy ez az időutazás egy ideális körülmény a tökéletes bűntény elkövetéséhez, de hát mégsem az...). Azért érdekes az élete, mert az látszódik, hogyan nyomja rá az egyéni sorsra a bélyegét egy ilyen tragédia, bár őt nem igazán kedveltem meg, teljesen semleges számomra. Egyedül Dannel szimpatizáltam, aki a lány segítője és néha fékje ebben a történetben. A többiek sem igazán maradtak meg bennem, neveket egyáltalán nem csak jellemzőket tudnék felsorolni így, két-három héttel az olvasás után, és ezek közül a rádiumporos táncosnő története a legérdekesebb szerintem. Viszont tetszik, hogy mindenki kapott valamennyi helyet a könyvben, történettel és egyébbel együtt, csak ez nem elég számomra. Sajnálatomra Harper is így járt, alig tudtam meg róla valamit és pont az nem derül ki, ami a legjobban érdekel, a gyerekkori emlékei pedig újabb kérdéseket szültek nálam és nem a megoldást. Viszont tetszett az, hogy a múltból érkezvén bírálja a jövőt, az viszont nem, hogy semmi érdekes nincs benne.
,,Az idő minden sebet begyógyít. A hirtelen fellángolások elmúlnak. A szálkákat kiveti a hús. Ami persze nem jelenti azt, hogy a hátrahagyott seb nem viszket."
Szerintem ez a történet nem széplelkűeknek való, illetve akinek nem edzett a gyomra nem ajánlott, elég véres és brutális részletek kerültek anno leírásra. A kidolgozás számomra kevés volt, több magyarázatot simán elfogadtam volna és a szerző a kis mozaikokkal, amelyek a különféle nézőpontokhoz kötődnek, nem igazán ad részletes korképet de hát nem is ez a lényeg, hanem a gyilkos és Kirby kettőse.

A pontozás érdekesen alakult, mert először nyolc pontot akartam adni, de ahogy írtam az értékelést és végiggondoltam minden egyes részletet, sajnos rá kellett jöjjek, hogy ez így nem lesz jó. Annyira nem rossz hogy ennél kevesebbet adjak, de olvastam már jobbat is az a helyzet:

10 / 6 pont

Ajánlom a lassabb sztorikat kedvelőknek és azoknak, akik szeretik a szerző további munkáit. Bár emlékeim szerint nekem a Moxyland sokkal inkább volt lüktető és színes történet, ebből hiányzott valami, de hogy mi, azt nem tudnám megírni.

A regényt a Gabo Kiadó jelentette meg 2014-ben. A borító nekem nem igazán jön be, mert utálom a babás elemeket, mindig a horrorsztorik jutnak róluk eszembe, de hát erről nem a kiadó tehet. Komolyan, mikor készültem a középfokú nyelvvizsgámra, urban legends címszóval ilyen történeteket olvastam és egyik-másik jobban beparáztatott, mint egy horrorkönyv. Azóta ez egy örökségféle nálam, ha baba van valahol és kb így néz ki, akkor én azt nagyon nem szeretem.

Köszönöm, hogy elolvastad!




Fülszöveg:

A LÁNY, AKI NEM HALT MEG, KERESI A GYILKOST, AKINEK NEM LENNE SZABAD LÉTEZNIE.

Harper Curtis a gyilkos, aki a múltból lépett elő. Kirby Mazrachi a lány, akinek nem szántak jövőt.

Kirby az utolsó a tündöklő lányok sorából, akikben ég a szenvedély, akiknek életét Harper egymás után akarja kioltani, miután a gazdasági világválság idején Chicagóban rábukkant a Házra, amelynek ajtaja más időkre nyílik.

Harper a tökéletes gyilkos, aki nyomtalanul másik korba tűnik egy-egy gyilkosság után – ám egyik áldozata életben marad.

Kirby, aki megszállottan kutat támadója nyomai után, a Chicago Sun-Times egykori bűnügyi újságírója, Dan Velasquez mellé szegődik, akinek karrierje épp az ő ügye miatt vett más irányt. Kirby hamarosan megsejti a lehetetlen igazságot…
A Tündöklő lányok 2013 legjobb thrillereinek egyike, hátborzongató térkép egy időn átívelő gyilkosságsorozathoz.
Szerző: Lauren Beukes
Sorozatcím (kiadói): Gabo SFF
Cím: Tündöklő lányok
Eredeti cím: The Shining Girls
Eredeti megjelenés: 2012
Műfaj: thriller
Fordító: Körmendi Ágnes
Oldalszám: 384 oldal
Kiadó: Gabo Kiadó
Megjelenés: 2014
Ár: 2.990 Ft


   




Jelölések:

2015 - legjobb csavar és megoldás

{ 4 megjegyzés... read them below or Comment }

  1. Nekem is pont ugyanezek voltak vele a gondjaim, csak jobban feldühített... még Dan se tudott kompenzálni, ő is elég szellemalak, és Kirby szála valóban unalmas... sok. A válaszok, meg nagyon hiányoznak, túl nyitott az egész... :S

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megnéztem a posztod, te mélyebben is találtál dolgokat. :)
      Dant én bírtam mert kíváncsi voltam, hogyan alakul végül a kapcsolatuk, azt hittem nem játssza meg ezt a szerző, na erről nem is írtam, bár nem is lényeges.

      Akkor lehet nem tetszene neked a Lány a hegyen, abban is túl sok a hétköznapiság (már ha el akartad olvasni, de hát nem akadályozlak benne. :D) Mintha mostanában túl sok lenne a lapos thriller... te nem vetted ezt észre? (Legalábbis a hazai piacon.)

      Törlés
    2. Nem volt tervben a Lány a hegyen, bár jól hangzik, de tényleg óvatosabb leszek... Szerintem is laposak... Ami fura, hogy pont egy thriller legyen lapos.... :)

      Törlés
    3. Nem tudom, lehet jobban tetszene, de az volt pont olyan, ahol inkább a főszereplő családja volt a lényeg, meg a felnőtté válása, mint a gyilkos személye. Én pedig inkább az elkövetőre lennék kíváncsi, mert itthon is látok ilyesmit. :D

      Hát igen, pont annak nem kéne... :)

      Törlés

- Copyright © A művészet nyelve - Himitsu - Powered by Blogger - Designed by Himitsu -