Csábítás Vértestvérek Kiéhezettek Köztesvilág Maigret csapdát állít Közel a tűzhöz Sabriel Örökké a tiéd Szellemek a fejben Lux
Posted by : Liliane Evans vasárnap, július 27, 2014


Szerző: Tarryn Fisher
Sorozatcím: Szeress, ha hazudok is 1.
Cím: Kihasznált alkalom
Eredeti cím: The Opportunist
Eredeti megjelenés: 2011
Műfaj: New Adult
Fordító: Sándor Alexandra
Oldalszám: 280 oldal
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 2014
Ár: 2.980 Ft
      


Fülszöveg:

Olivia Kaspen éppen most jött rá, hogy volt barátja, Caleb Drake elveszítette az emlékezetét. A lány eddig is azzal tett szert kétes hírnévre, hogy előnyt kovácsol a helyzetekből. Most pedig döntenie kell, milyen messzire hajlandó elmenni az ex visszaszerzéséért. Miközben Olivia valódi énje és a nem túl dicső közös múltjuk titokban tartásával birkózik meg, akadályt jelent Caleb kattant új barátnője, Leah Smith. A két bestia őrült versengésbe kezd egy olyan férfiért, aki nem emlékszik egyikükre sem. Oliviának viszont hamarosan szembe kell néznie hazugságainak következményével…


,,Ő volt a kábítószerem. Sosem kaptam belőle eleget, és amikor megkaptam, máris arra gondoltam, mikor lehet megint."

A Könyvmolyképző Kiadó egy viszonylag friss sorozatából - Rubin pöttyös - olvastam el egy könyvet, plusz most olvasom a Nyugalom tengerét de ez most mindegy, és itt az ideje a Kihasznált alkalom c. regényt értékelni... Sokáig ültem felette, gondolkodtam, de sajnos az idő nem szépített a dolgokon, így álljon itt most az értékelésem, főleg arról, hogy mi nem tetszett a regényben.

A kötet a Szeress, ha hazudok is sorozat első része és a Rubin pöttyös kiadói széria egyik darabja.


Történetünk főhőse Olivia Kaspen, aki egyik nap újra találkozik az exével és ezután minden megváltozik. Egyrészt a lány arra jön rá, hogy még mindig szereti a fiút, másrészt pedig arra, hogy Caleb Drake nem emlékszik semmire, mert egy baleset miatt elvesztette az emlékeit. Innentől pedig Olivián múlik minden, hogy meddig képes elmenni azért hogy visszaszerezze szerelmét. Vajon képes egy jegygyűrű visszariasztani őt?

Nekem nagyon megtetszett a fülszöveg, amikor először találkoztam vele és mostanában egyre inkább igénylem a realisztikusabb vagy éppen ha úgy tetszik, a gonoszabb karakterek bemutatását. Úgy voltam vele, hogy a fülszöveg alapján Olivia egy igazi bestia, ilyenről pedig alig olvastam és elegem van már a tökéletes jellemekből, így hát kíváncsi lettem. Ezért szerettem volna megismerkedni a történettel és a karakterekkel is. Amivel egy baj van, mégpedig az, hogy a lány nem gonosz. Realisztikus inkább, de nem rohadék annyira.

A történet nagyon egyszerű, Caleb a suli kosárcsapatának nagymenője volt a gimiben, most pedig egy bombázóval jár és éppen meg szeretné kérni Leah kezét. Ehhez csapjunk hozzá egy exet, Oliviát, aki még mindig érez valamit a srác iránt és önző, illetve minden egyes alkalmat kihasznál, hogy neki jobb legyen és hazudik. Öntsük őket egy tálba, adjunk hozzá egy kis amnéziát és jól keverjük meg. A jellemzőik miatt érdekes és furcsa egyveleg jön ki, amit sajnos én nem szeretek, túlságosan keserű az íze, de nézzük meg miért.

A könyvben két szálon fut a cselekmény, egyszer a jelenben, egyszer pedig a múltban és mivel hamar kiderül, hogy Olivia hibája miatt szakítottak még anno Calebbel, ezért tűkön ülve vártam, hogy na mikor derül ki végre minden. Ami persze, hogy a regény végéig húzódott, nincs is ezzel baj, azzal meg pláne, hogy csak 280 oldal az egész kötet és könnyen olvasós. Tehát nagyon kíváncsi voltam mi történt kettejük között és sejtettem a választ, meg nem is lőttem nagyon mellé, de azért akadtak szemöldökráncolások részemről.

A múltban történő cselekmény érdekesebb, sokkal jobban tetszett, mint a fő eseményszál. Kíváncsi voltam a kezdetekre, arra, hogyan változott a viszonyuk és miért, szóval nekem az volt a fő kedvencem és bevallom, engem érdekelt, hogy a lány mit képes megtenni azért, hogy megszerezze a srácot. Egyébként ez a vonal az elején hasonlított A hibátlan játék regényre, bár gondolom népszerű az az elem, hogy egy sportoló, akit mindenki körülrajong egy nem feltűnő szépséget tüntet ki figyelmével, aki legszívesebben megcsapkodná egy könyvvel, mert hogy neki ő ne merjen udvarolni. Amivel itt nincs baj, mert azért vannak benne nem sablonos elemek is és bár ezt korábban nem írtam, de engem a klisé nem zavar egy regénynél, amíg megtalálom benne azt a szerethető vonást, amit általában keresek az alkotásokban. Tehát visszatérve az értékeléshez, Olivia a múltban nagyon hamar belezúgott Calebbe, túlságosan gyorsan vált megszállottá és én ezt a szerző helyében hosszabbra hagytam volna. Plusz Oliviát sem értettem meg, egyszerűen nem ment. Haragszom rá is még most is. Úgy érzem meg sem próbált változni és változtatni.

Az a baj Oliviával, hogy kifogásokat keresett. Hogy ő ezért, meg azért ilyen... hm... Born this way? Plusz ez a két szereplő akkora balfék külön-külön is, hogy az hihetetlen! Egyszerűen nem tudják eldönteni mit akarnak és ha választani kéne egy másik címet, a Sok hűhó a semmiért tökéletes lenne erre a regényre. Oliviával alig-alig volt problémám, bár azért ő is ütögette a lécet, de Caleb?! Legközelebb hagyjuk az ő szemszögét, ezt kérem szépen az írótól! Nem akarom azt látni, hogy a srác ahelyett, hogy eldöntené mit akar, olcsó butaságokkal próbálkozik.

Forrás: goodreads
A másik, ami nagyon nem tetszett az pedig az, hogy mindenki Oliviát hibáztatja, mert hogy mennyire megbántotta szegény Calebet és kihasználta. Csak egy kérdésem van: SPOILER ki is lépett félre először? SPOILER VÉGE Az rendben, hogy azért büntetik, mert hazudott, csalt, talán lopni nem lopott, ez most lényegtelen, de hogy szemet hunyjanak a másik szereplő tettei felett?! Ez igazságtalan, azon meg igencsak ki tudok akadni. Itt utáltam meg véglegesen Calebet. Jajj, péklapáttal ütném fejbe, de rögtön!

Van benne egy szál, amely egyáltalán nem tesz jót Olivia megítélésének... egy emberrablást elég rosszul reagált le, úgy értem szokás szerint önzően viselkedett és ezt én az írónő helyében nem írtam volna bele, mert üzenetnek nagyon gyenge. Emellett több komoly téma is megjelent a könyvben, de hát erre csak annyit tudok írni, hogy a lány nem hazudtolja meg önmagát...

Amúgy Olivia kapott rendes múltat is, elég sok indokot a miértekre, de én nem tudtam sajnálni, mert sokszor a saját hibája volt az, hogy így elrontotta a dolgokat. Mégpedig azért, mert nem tudott őszinte lenni. Azért sem kedveltem, mert legtöbbször gyáván elfutott ahelyett, hogy megbeszélte volna a másikkal a dolgokat, de ebben az esetben a zsák a foltját elv érvényesült, mert Caleb sem ma született kisbárány, aki kistányérszemekkel béget és cuki. Teljesen összeillenek.

Az értékelés olvasójában felmerülhet a kérdés, hogy akkor mégis mit vártam? 

Egy olyan lányt, aki nem ennyire emberi és tényleg egy főgonoszt, de így csak egy önmagával tévedésben élő főszereplőt kaptam, aki annyira becsvágyó, hogy mégsem tudom utálni a különféle negatív dolgai ellenére sem, bár azért kedvelni sem fogom. Talán az a legnagyobb problémám vele, hogy általában a könnyebb utat választja.
Caleb esetében is mást vártam, talán egy kicsivel több határozottságot, hogy ne kelljen hülyeségeket tennie azért hogy eldöntse mit akar, hanem legyen férfi és legyen őszinte, plusz rendelkezzen egy kis önkritikával...
Nem vagyok képes őket megszeretni.

A többi karakter közül Leah és Noah volt a leghangsúlyosabb. A férfi normális, véleményem szerint túlságosan is az, biztos, hogy a későbbiek során kiderül róla valami ronda titok. Leah pedig ugyanolyan, mint Olivia és őt sem kedveltem meg, sőt még ellenszenvesebb, mint a főszereplő, bár hasonló anyagból gyúrták őket. Jessicától pedig a falat kapartam, na ő a bociszemű naiva.

Tetszett a regényben az a bizonyos kosárlabdameccs például, aminél először hitetlenkedtem, de utána valahogy megkedveltem, azt hiszem ennek nem is lesz reális oka később sem. A másik, a felnőtt szereplők bemutatása és a tárgyalás, amelynél inkább sajnáltam, hogy a szerző nem eresztette bő lére a cselekményeket, mert nagyon szeretem a jogi történeteket és kellemes meglepetés lett volna. Bár így sem rossz, az alap jó volt.

Viszont nem tetszett a vége, én azt a részt már nagyon untam. Meg mást is vártam, jajj de hisztis tudok néha lenni, pont mint akkor, én azt nagyon nem szerettem! A történet vége nem klisés, de számomra ez így szörnyen furának tűnt és arra gondoltam, hogy lehet, hogy csak egy értelmes beszélgetés hiányzott a lánynak... bár reális ez a reakció? Én passzolom a kérdést, csak azt tudom, hogy nem feltétlen vagyok ezzel elégedett.

Tehát szerintem egy próbát mindenképpen megér, úgy láttam, hogy nemzetközi viszonylatban is ugyanaz érvényes, mert vagy utálod ezt a regényt (mondjuk én csak Calebet meg majdnem az összes szereplőt), vagy imádod. Igazából semleges olvasó nem nagyon van és lesz. Vannak benne pozitívumok, de nekem sajnos ez most nem jött be. Inkább annak az olvasómnak ajánlom, aki legalább egyetemista vagy szereti a New adult műfajt.

A regényt a Könyvmolyképző kiadó jelentette meg 2014-ben és a Szeress, ha hazudok is sorozat első részéről van szó. A többiek így alakulnak: Dirty Red, Thief és már megjelentek külföldön. Nagyon taszít az, hogy Leahról szól a második rész... és annyira lezártnak tűnik az első, nem feltétlen tartom indokoltnak a folytatásokat, de az írónő tudja.
magyar kiadás szép, egy egészen szépséges arcú leányzót találtak az ellenszenvesebb külföldi helyett, nekem ez jobban bejön.

Köszönöm, hogy elolvastad!






Részlet a regényből:

Mit gondolsz? Kíváncsi vagyok a véleményedre!

Subscribe to Posts | Subscribe to Comments

- Copyright © A művészet nyelve - Himitsu - Powered by Blogger - Designed by Himitsu -