Csábítás Vértestvérek Kiéhezettek Köztesvilág Maigret csapdát állít Közel a tűzhöz Sabriel Örökké a tiéd Szellemek a fejben Lux
Posted by : Liliane Evans hétfő, április 22, 2013

Önámítás felsőfokon!

,,- Mi, például a gyerekeknek való játékok? Az a Moxyland fos? Vér és bél. Vadállatiasságra neveli őket, szerinted nem? Nem arról szól, hogyan barátkozzanak össze a világ más tájaim élő gyerekekkel, hanem hogyan jussanak előrébb, egy szinttel feljebb!"

Fülszöveg:
Vágod, mi folyik a világban? Azt hiszed, tudod, kié a valódi hatalom? Rohadtul fogalmad sincs róla. A Moxyland félelmetesen hiteles thriller a technológiai fejlődésről és az általa felemésztett szabadságról. Beukes Fokvárosának sokszínű világában underground mozgalmárok csapnak össze génmódosított harci kutyákkal, és feltörekvő celebek adják el reklámfelületnek a testüket nanotechnológiai designerdrogokért cserébe. Kendra, egy művészeti iskoláról kibukott fotós kísérleti marketingprogramra jelentkezik; Lerato, az ambiciózus programozó titkon át akar igazolni a multicégtől, amelynek dolgozik; Tendeka, a forrófejű aktivista egyre veszedelmesebb akciókat szervez, és Toby, a sármos blogger rájön, hogy a videojátékok, amikkel pénzért játszik, sokkal több mindent rejtenek, mint amit a látszat mutat… Négy fiatal története fonódik össze egy olyan világban, ahol a virtuális identitás legalább olyan fontos, mint a valódi. A lekapcsolás a rendszerről rosszabb a börtönnél is, valakinek mégis szembe kell szállnia a Kormányzat Rt-vel – kerül, amibe kerül.

Első találkozás: molyon. Borító miatt. jajj de szeretem a kiadó borítóit, mondtam már? Aztán elolvastam a fülszöveget megtetszett, de már az elég volt hogy tudtam, a Zoo city alkotónőjéről van szó így nem volt kérdés hogy szeretném elolvasni. Hamarosan jön majd a Zoo cityről is az értékelés hiszen az utazókönyveket gyorsan el kell olvasni.

Itt egy kupac Moxy!
Nekem is lesz hamarosan! 
Akkor vágjunk is bele: a történet négy szálon fut: Kendra (szponzorbébi rossz időben, rossz helyen), Toby (vlogger szlenggel), Tendeka (naiv idealista) és Lerato (karrierista hacker) szemszögét láthatjuk, megismerhetjük gondolataikat és érzéseiket világképüket. Furcsa volt olvasni az egyes szakaszokat, az elején pedig nagyon gyorsan történik minden. Kendrával kezdünk, de szívesebben mondanám azt hogy Tobyval mert az ő részére jobban emlékszem. Már csak azért is, mert kapkodtam a fejem a szlengjei között; az alap világ így is zavaros volt hát még ha így tálalják.

,, -Igen, azt hiszem, egy lágyabb kezdés jobb lenne. Amíg rá nem érzel megint a dologra."

A műfaji beosztása így alakul: sci-fi és cyberpunk (,,high tech and low life") és disztópia. Cyberpunk, mert a technika mindent átsző, lényegében egy senki vagy ha nincs mobilod. A sci-fi alap műfaj főleg a kiadó mibenlétének ismeretével. Annyira nem kell ezt magyarázni szerintem. A disztópia kapcsán ott a Kormány Rt és az emberek belenyugvása hogy kényelmesebb egy ál-élet mint az igazi, ez főleg a virtuális élettel illetve a reklámok manipulatív erejével kapcsolatos.

A Kormány Rt jelenléte számomra hiányzott. Csak a rendelkezései vannak, ha ez sejtetés és direkt van így akkor jó munka, mert megfoghatatlan; Tendeka ezért sem nagyon tudott lázadni, nem volt benne a kormányzati munkában (nem tudta mi hogy működik) hogy tudja mit és hogyan kéne támadni hogy rést üssön a pajzson. Ten olyan amatőr volt, (jó nem mintha nekem lenne ilyenféle múltam) de segíteni egy maroknyi emberen nem jelenti azt hogy meg tudja dönteni a fennálló rendszert. A hiányra visszatérve: megfoghatóan csak az aitók és a rendőrök által vannak jelen és azért ez diktatúra és nem tudod mi ellen, de félsz mert ismeretlen és nem lehet tudni meddig megy
Ghast és nem Ghost. :P 
el (ld. a pályaudvaron történt események...).

Jajj, jajj a világbemutatással nagyon rosszban voltunk mi ketten a regénnyel, mert sajnos nem nagyon magyaráz dolgokat, hanem adottnak veszi azt hogy az olvasó már régóta ismeri a világot de sajnos nem. Nagyon kíváncsi lettem volna hogy hogy alakult ki ez a kultúrkör, a Ghost (enyhe minecraft utalás: hehe Ghast-ot írtam, rakok be egy képet a laikusoknak is...) miért akarja az élő reklámot. Sansa könyvében, A menekülés évében volt egy ilyen rész hogy vezetés közben felvillant egy hirdetés pont a vezető előtt; most ez ugrott be ahogy az élő reklám kifejezésre néztem. Azért morális kérdésként felmerül: lehet-e egy ember testét reklámfelületnek használni? Nem jönnek elő mindenféle tüntetők? Őket még nem verhették le mert ez volt az első ilyen kísérlet embereken... és miért reklám az hogy valaki rejtegeti a jelet amit rá raktak?

Amúgy a világ amit megteremtett igenis érdekes és jó, csak nem feltétlen tudta nekünk ezt visszaadni ahogy teljes valójában létezik és lüktet. Csak bemutat, de nem magyaráz. Sokkal jobb lett volna ha hosszabb a regény és többet olvashatunk a háttérről.

Megint egy Moxy.
Szaporodnak. Lázadnak a lopás ellen.
Ez az egyik fél csillag levonásom, a másik a túl szlenges nyelv. Plusz az hogy lehet hogy kevés az a négy szemszög, hiányoltam azt a réteget aki által bemutatta volna a reklámok szabta üres életet. Bár lehet hogy az írónő csak pártatlan akart maradni és így anélkül hogy befolyásolt volna minket bemutatott egy ellentmondásos világot és ránk bízta ki mellé állnánk. Emellett szól az antihősök sora és a fennálló rendszer cselekedete a mögötte húzódó okkal, egy kicsit olyan ez mint a </Harmónia> világa, de vajon tényleg ezt akarják amit elmondtak? Mert nem tudjuk, nem tudhatjuk hogy valójában mit gondol a felső vezetés. Ahogy Müller is mondta, jobb ez a világ mint a korábbi (bűnözők, lövöldözések, gyilkosságok), ez egy szempont. De ott a másik is: a reklámok, az üres és lélektelen élet nem élet. Vajon mi a jó választás?

Ha már ennyit regéltem a világról nézzük az apróbb dolgokat: szponzorbébik. Megígértem páromnak hogy elmagyarázom. Ez egy zseniális és lélektelen ötlet. Hogy miért? Az ember a legjobb élő reklám, gondoljunk csak bele! Én az egyik tanárom miatt szerettem meg a Colát, mert egy fél éven keresztül itta az orrom előtt az üdítőitalt... szóval itt a lényeg hogy az emberek az élő reklámok lesznek, testükön hordják a cég jelét. De mondom, ez Kendra esetében nem annyira feltűnő... a rocksztárnál már hasznosabb
A másik dolog ami a technológiánál megtetszett, az a mobiltelefonos ügy, hogy nem létezel lényegében ha nincs mobilod illetve lekapcsolhatnak és áramot vezethetnek beléd. Ezt a mobilodon keresztül.

Akkor a regény cselekményességére jellemző a pár nap alatt lefutó akció amit itt jó is volt viszont az írónő csak rohan és nem tudjuk úgy beleélni magunkat a dolgokba (elidegenítés eszköze, hm?), a regény nem rázott meg. Teljesen érzéketlenül ültem egyes részeknél SPOILER ALERT! Kendra sorsánál vagy éppen Tendeka értelmetlen mártíromságánál SPOILER ALERT VÉGE! 
és talán ennek hatnia kellett volna, de nem hiszem hogy az érzelmesség volt a cél.

A címmel kapcsolatban még mindig gondban vagyok: miért az a cím? Csak találgatni tudok, de addig is itt egy idézet:

,, Odadob nekem egy játékérmét rajta a Kiwi Pop kabalafigurájával, egy dínószörnyecskével. A dög csupafog mosolyt villant rám, kis fekete gombszeme van, és a neve Moxy. Ezt is csak onnan tudom, hogy annyi délutánon át hevertem totál kiütve a gyerekműsorok előtt."

Komolyan azóta ezen gondolkodom, amióta elolvastam a könyvet és ezért sem jelentkeztem hamarabb a poszttal. Még most is csak feltételezek: a fenti legelső idézetből is kiindulva tehát: a Moxyland játékban van Moxy aki rászól a rosszalkodókra és ki is tiltja őket onnan tehát ő nevelne. Mégis az egész játék arra tanít hogy hogyan taposs el mást mert mindig lesznek belógó idősebbek akik csupa emberbaráti szeretetből kiszúrnak a többiekkel... és ezt ki lehet vetíteni a könyvbeli (vagy jelenkori valós) világra és ezért ez a cím bár nem tudom mennyire valóságtól elrugaszkodott spekuláció ez.


A karakterek szempontjából lesz mit írni és mégis könnyű lenne őket jellemezni, de mégsem sablonok. Ezért lesznek emberiek.



Kendra alakját összekevertem Lerato kinézetével, mert a facebookos képről nekem az ugrott be hogy Kendra sötét bőrű... Szóval számomra ő egy kis naiva, butácska szegény. Sebezhető. Rosszkor volt, rossz helyen és megdöbbentő hogy egy embert így kezelhetnek ahogy őt és itt most nem csak arra gondolok hogy eladta a testét a reklámoknak hanem a végére is ilyen könnyen eldobható egy ember, vajon hányan léphetnek még a helyére?



Lerato szerintem a legéletrevalóbb karakter négyük közül, azt viszont nem mondom hogy szimpatikus is. Ami vele történik az bevett gyakorlat volt már, ez nem meglepő. Na jó, talán mégis.
És milyen a karakter? Életrevaló, többet nem tudok mondani és nem is biztos hogy érdemes.


Tendeka a másik naiv. Teletömték a fejét mindennel és hisz annak aki ezeket a gondolatokat támogatja. Próbálna cselekedni, de nem tud, egyedül kevés hozzá. SPOILER ALERT! A halála teljesen értelmetlenné válik Toby miatt, feleslegesen lett mártír. SPOILER ALERT VÉGE!
Egy kicsit máshogy képzeltem el őt, azt hittem véznább. Aki a képen van túl nyugdot, Ten a regényben pedig ezerrel pörgött.




Toby, akit egyáltalán nem szerettem. Ő az a tipikus érdekember, aki nem nézi a másik érzéseit, átgázol rajtuk csakhogy neki jó legyen.







SPOILER!
Itt nincs happiend, nincs megváltás. A jó keményen szív (és nem cukrosat) aki pedig a Moxyland igazi szabályai szerint játszik, feljebb jut a ranglétrán. Érdemes elolvasni a karakterképek alatti szöveget is... SPOILER VÉGE

A vége: üt. Nagyon is. Csak arról órákat lehetne beszélni...

A kiadása amúgy jó, szép könyv. 2013-as kiadású. Ára: 2990 Ft.


Értékeljünk:

Kinek ajánlom? Aki szereti az Ad Astra kiadó többi könyvét, továbbá cyberpunkmániás, plusz aki nem veti meg a jó sci-fit.

Hasonló könyvnek mondanám a Harmóniát:
http://moly.hu/konyvek/ito-projekt-harmonia

4/5 pont a fentebb részletezett dolgok miatt, tehát nagyon hiányoltam a leírásokat és a magyarázatokat. Plusz a szleng miatt és hogy hiányoltam az átlag ember gondolatait, mert hát ők négyen nem azok!



Eredeti megjelenés: 2008
Eredeti cím: Moxyland

Magyar megjelenés: 2013
Kiadja: Ad Astra kiadó
Fordította: Körmendi Ágnes
Oldalszám: 312 oldal
Ár: 2990 Ft




Az írónő soraival búcsúzom:

,,Az az igazság, hogy ez mind lehetséges, főleg, ha hajlandóak vagyunk feladni a szabadságunkat a kényelemért, a biztonság illúziójáért. A saját színes, csillogó kis disztópiánk mindig csak egy totalitárius rendszerrel arrébb van."

Köszönöm, hogy elolvastad!

Képek forrása: google képtalálatok. Már bezártam az ablakokat. 

Mit gondolsz? Kíváncsi vagyok a véleményedre!

Subscribe to Posts | Subscribe to Comments

- Copyright © A művészet nyelve - Himitsu - Powered by Blogger - Designed by Himitsu -