Hamarosan A Tökéletes Határtalanok Északi mitológia Viktória királynő és Abdul Maigret és az egyes számú zsilip A Vétkes Csábítás Vértestvérek Lux

Archive for február 2012

Előkészületben


Hamarosan megjelenik!
Hűha, az Álmok tengerének folytatása! Már alig várom!

,,Az Álmok Tengeréből megismert tusázó, Sandon útra kel, hogy világot lásson, és az Ylonia szabadságáért vívott küzdelemben perzselt lelke megújhodhassék.
 Lepereg róla Virtuo, a szemer varázsló figyelmeztetése, miszerint jobban járna, ha inkább belső utazást tenne. Ő valóságos élményeket kíván, s meg is kapja: Qrbunn rablókirályságban köt ki, ahol hirtelen minden katona őt üldözi, és még a kéretlenül mellé szegődött útitársait is képtelen lerázni. Rátalál Skelo, a harcolást előjelző csontszellem - és egyéb mágikus dolgok is történnek."



Infó innen! Olvass bele ugyanitt!
A kép is a fenti oldalról származik.

Megjelenés

Mielőtt elfelejtem (megint) új könyv várható Richelle Meadtől:


Most játszottam a Heroes 5-tel, ott megkedveltem a szukkubuszokat, mert erősek és tüzet lőnek. (Jó, amúgy meg kéjdémonok, mint FFG-től megtudtam.) Ezért is vagyok annyira kíváncsi a könyvre!

Még csak előkészületben van.

Infó innen

Idézet a fenti linkes blogbejegyzésből:
,,Georgina Kincaid, a gyönyörű könyvesbolti eladónő látszólag mindennapi életet él Seattle-ben. Reggelente a macskájával játszik, napközben elbűvölően csacsog a vásárlókkal, este pedig táncórákat ad barátainak, vagy éppen valamelyik környékbeli banda koncertjén lóg. Legjobb barátai két vámpír és egy kisördög. Ja, igen, ő maga pedig szukkubusz. Férfifaló, alakváltó démon, aki áldozatai gyönyöre közben elszívja életerejüket, s lelküket a kárhozat felé taszítja. Nem ma kezdte a pályát, mintegy 1600 éve, 16 évesen adta el a lelkét a halhatatlanságért, azóta csábítja a hímnemű halandókat, főnökei legnagyobb megelégedésére.

A hangulatos estéket azonban egy gyilkos zavarja meg, aki a halhatatlanokat vette célba, és aki ráadásul szerelmes vallomásnak szánt levelekkel bombázza Georginát. Angyalok, démonok, vámpírok és más különös lények bukkannak fel, és bár a pokol és a mennyek harca folyamatos, az örökkévalóknak ez meg sem kottyan..."


Megjelenés: március 22. (Az éhezők viadala film is ekkor jön ki (Vagy 23-án?). Ez egy jó nap lesz!)

Az éhezők viadala

Mivel sok kihívásra is neveztem ezzel a könyvvel, ezért csak kettőt szeretnék kiválasztani itt a blogon:
Várólistacsökkentés Lobo módra


A Könyvmolypárbajra, amire készül a bejegyzés, sokkal korábban írom meg, mint ahogy a lustaságom engedné:
Könyvmoly párbaj

Kezdődjék tehát a hetvennegyedik Éhezők viadala!

SPOILER!

Miről is van szó?
Észak-Amerika romjain ma Panem országa, a ragyogó Kapitólium és a tizenkét távoli körzet fekszik. A Kapitólium kegyetlenül bánik Panem lakóival: minden évben, minden körzetből kisorsolnak egy-egy tizenkét és tizennyolc év közötti fiút és lányt, akiknek részt kell venniük Az Éhezők Viadalán. Az életre-halálra zajló küzdelmet élőben közvetíti a tévé.
A tizenhat éves Katniss Everdeen egyedül él a húgával és az anyjával a Tizenkettedik Körzetben. Amikor a húgát kisorsolják, Katniss önként jelentkezik helyette a Viadalra, ez pedig felér egy halálos ítélettel. De Katniss már nem először néz farkasszemet a halállal – számára a túlélés a mindennapok része. Ha győzni akar, olyan döntéseket kell hoznia, ahol az életösztön szembe kerül az emberséggel, az élet pedig a szerelemmel.
Suzanne Collins regénye megjelenése óta hatalmas siker szerte a világon. Az izgalmakban és érzelmekben bővelkedő regényből hamarosan mozifilm is készül. 
(Forrás: Moly.hu, a könyv fülszövege)

A fenti fülszöveg hűen visszaadja a könyv tartalmát, ezért erre most nem nagyon térnék ki. Inkább az észrevételeim írnám le.

Először is kitérnék a filmre. Többször megnéztem a trailert és teljesen elvarázsolt! Komolyan már csak dicsérni tudom a könyvet és a filmet is, hogy minél több ember ismerje meg a környezetemben a művet.
(Sajnos a youtube-on a beágyazás tiltva lett ennél a filmnél, így helyette szeretnék megosztani egy képet a leendő szereplőkről.)


Másodjára a párhuzamokról írok. Mikor olvastam, eszembe jutott Orwell 1984 c. műve, főleg a ,,Nagy Testvér mindent lát, mindent hall" ugrott be legtöbbször olvasás közben. Ezzel nem is volt semmi gond, egy egyezéstől még lehet eredeti ez is.
A másik műnél, már nem tudtam ilyen elnéző lenni, mert az egész könyvet végigkísérte a Battle Royale szelleme. Nem tudtam elvonatkoztatni tőle. Ebből akadt számomra a hiba, ami miatt molyon 4,5 pontot kapott az első benyomásra Az éhezők viadala.
Mivel ott már értékeltem (http://moly.hu/ertekelesek/899234), ezért ezt szeretném egy kicsit bővítve leírni.
A hasonló téma miatt volt ez az érzésem és még a kedvem is meghozta a Viadal a Királyi játékhoz. (A fordítás lehet nem szerencsés.)

Szóval a központi téma: a viadal. Egyfajta ómenként nehezedik Panem lakóira, mármint arra a 12 körzetre, amelyeknek kötelező részt venni rajta. Nos igen, míg a Battle Royale felnőtteknek, a Viadal fiataloknak készült. Erre utal, hogy míg a BR mindenki szemszögéből mutatja a dolgokat, addig itt csak Katniss oldalát látjuk és azt amit kilogikázik a többiekről (ami nem is olyan rossz észjárásra utal) és így a véres részek sincsenek szem előtt, addig a BR-ban félhettem, mert általában *SPOILER* akkor váltott a szereplők között, amikor az utolsó pillanatokat szerette volna leírni *SPOILER VÉGE*. Szóval folyt a vér rendesen.
Valahogy a BR igényesebbnek tűnik így a messzi távolból (kb. 3 éve olvastam), mint a Viadal, pedig ez a könyv sem semmi!
Szóval ezt tartom a Viadal hibájának és ezért nem olyan kidolgozott, mint a BR, mert a többi szereplőről nem tudunk meg semmit, azokon kívül, akik feltétlenül szükségesek a viadalban. Tényleg, a Bőségszarunál sokan meghaltak és ennyi. Ezt talán egy kicsit ki kellett volna fejteni. Sajnos eszembe jut a BR zsenialitása vagyis az összes szereplőt kiismerjük, nincs ilyen gyors lerendezés ilyen szempontból és sajnálom, hogy korábban olvastam. Nem hittem volna, hogy így fog zavarni a Viadalnál; de azért annak örülök, hogy Collins nem egy második Battle Royale-t akart írni!

Nagyon jó magyarázatot kaptam a viadal okára; a földrajzi tájolásnak is örültem, pont amikor kezdtem volna hiányolni őket! Collinsnak nagyon jó az időzítése!

Ezt a fenti kis hibát csak egy fél csillag levonással sújtottam a molyon, itt többi tényező dönt majd.
Nem fogok levonni többet, mert ha azt is figyelembe veszem, hogy kiknek íródott, akkor tényleg zseniális mű és szórakoztató is! Értem, miért olyan népszerű!

Megítélése:
Hazai viszonyok között: 93%
Külföldön: 4,54

Pontozásom:
Borító: 5/5
Történet: 5/5
Szereplők: 4/5 (a fenti miatt)
Összpontszám: 5/5

Kedvenc szereplőm: Peeta
Kedvenc jelenet: *SPOILER* Katniss zseniális öngyilkossági kísérlete *SPOILER VÉGE* (Jelöld ki, hogy olvasni tudd!)
Kiadja: Agave kiadó
Rendelési lehetőség itt: http://www.agavebolt.com/10_collins-suzanne

Egy kis érdekesség:
http://thecapitol.pn/
Szerezz magadnak igazolványt a 12 körzet egyikébe! Engem az elsőbe (Luxury) osztott be...

Végül egy képpel szeretném zárni az értékelésem:
Effie nagyon jól fog kinézni a filmben: (persze a trailerben öregnek tűnik, ehhez a képhez képest)


Képek forrása: google képtalálatok

No és én



,, Azok akik azt hiszik, hogy a nyelvtan csak egy halom szabály meg kötöttség, tévednek. Ha alaposabban megnézzük, a nyelvtan felfedi a történet rejtett értelmét, elrejti a rendetlenséget és az elhanyagoltságot, összekapcsolja az elemeket, közelebb hozza egymáshoz az ellentéteket, a nyelvtan egy fantasztikus eszköz arra, hogy olyanná szervezzük a világot, amilyennek szeretnénk."


Lou iskolai feladata egy kiselőadás készítése, egy tetszőlegesen választott témában. Amit témának választ az a hajléktalanság, egy fiatal lány szemszögén keresztül. Így arra készül, hogy egy interjút készít No-val, azzal a lánnyal akivel a pályaudvaron találkozott.

Spoiler! 
Még most is a regény hatása alatt állok, megkönnyebbültem. A vége felé olyan feszült voltam. ,,Na most mi lesz. Ne menj el, ne menj el!" Így gondolkodtam és szerencsére olyan végkifejletet kaptam, ami teljesen megnyugtatott.
Lou-ban teljesen magamra ismertem. Persze nem vagyok olyan okos, hogy két osztályt lépjek előre, de én is utálok nagy tömeg előtt felszólalni és zárkózott is vagyok, így hasonulni tudtam vele.
A történet nagyon jó, alapos munka, gratulálok az írónőnek! Jól kezeli a nehéz témákat, nyomasztó is egy kicsit és megrázó. Nagyon tetszett a szerpelők háttértörténete külön-külön is. Lou gondolatait tudjuk meg és egy kis szeletet a múltjából, Nonak az életét szinte teljesen, de a gondolatait nem. Lucasról pedig szinte semmit nem árul el, csak szépen lassan belép a történetbe, nekem mégis ő a kedvencem. Azt mondom, hogy jól lett karakterizálva, mert keveset írt róla, mégis jól megismerjük.
Mindhárom szereplőnek más a magánya és egymásra vannak utalva. Ezt viszont nem éreztem olyan kapcsolatnak, itt van egy szürke folt, talán a regény hibája? Egyikük sem beszél, nem osztják meg egymással a dolgokat, csak együtt szenvednek, mindenki magába fordul. Nem hiba, jól van ez így!
Lou segíteni akar és tud is. Ezt kéne a világnak. Ha mindenki befogadna egy hajléktalant... de hát én is csak beszélek itt erről... milyen nagy bátorság kell ahhoz, amit Csipet véghez vitt?
Tudom már! Majdnem olyan érzésem van, mint mikor a Hadd mondjam el... c. regényt olvastam, teljesen olyan hangulatban vagyok, mint mikor akkor voltam.



Azt hiszem már csak az értékelés maradt:
Borító : 5/4
Történet: 5/5
Összhatás : 5/4
Kiadja : Könyvmolyképző kiadó (Köszönöm, hogy kiadtátok!)
 Remélem minél több ilyen könyvet fogok olvasni! Csak annyit mondhatok, hogy én is így akarok írni!

Az égi palota



,,- Mesélj nekem Howl varázslóról!
Sophie foga össze-összekoccant a hidegtől és a félelemtől, de büszkén jelentette ki: 
- Ő a legjobb varázsló Ingaryban és minden földeken. Ha lett volna ideje, legyőzi a dzsinnt. Ravasz és önző, hiú, mint a páva, gyáva és sosem tartja be a szavát."


SPOILERVESZÉLY!






Először akkor szeretném a Pongrác kiadó videójával kezdeni, egy kis kedvcsinálónak. Ezúton szeretném nekik megköszönni, hogy sok embernek tették lehetővé ennek a varázslatos könyvnek az olvasását.

A főszereplő itt nem Howl, vagy Sophie, mint az első részben volt, hanem Abdullah, egy zanzibi szőnyegkereskedő. Egyik nap egy kereskedő állít be hozzá, hogy eladjon neki egy kopott szőnyeget, amit varázslatosnak nevez. A fiú attól való félelmében, hogy a szőnyeg elszökik tőle, ráfekszik, elalszik rajta és innentől kezdődnek igazán a kalandok. A történetet különféle próféciák, a sors, dzsinnek, rablók bonyolítják és végül meglepő véget ér a történet.

Megjelennek az első rész szereplői is és talán nekik örültem a legjobban.

Nehéz helyzetben vagyok, mert kritikát könnyebben tudok írni, mint dícséretet. Valahogy nem jönnek úgy a szavak, talán megpróbálom körülírni mit is érzek.
Diana Wynne Jones neve számomra a Christopher Chant kilenc élete c. könyvvel lett ismertté és már ott megszerettem az írónő stílusát és történetét. Néhány év múlva a könyvtárban találkoztam a Varázslatos élettel, a Chestromanci krónika első részével. Kivettem a könyvtárból, mondván majd elolvasom. Bevallom, először kedvem sem volt hozzá, de amikor elkezdtem, annyira izgalmas volt hogy nem tudtam letenni és szinte egy délután elolvastam az egészet.
A következő találkozásunk a Molyon történt, nem is olyan régen, mikor döbbenten fedeztem fel, hogy az általam csak hallomásból ismert Miyazaki anime, A vándorló palota az azonos című regényből készült, amit Jones írt. Persze, mert az animét türelmetlenségem miatt a regény felénél néztem meg, ezért nem is alkothattam véleményt reálisan a regényről. Ezért a 2. résznél kellett rájönnöm arra, hogy mennyire szerettem az első részt.
Az égi palota c. könyvnek tudomásom szerint nincs anime változata és muszáj volt gyorsan elolvasnom, két nap alatt (majdnem)!

Úgy hiszem a könyv választja az embert és nem fordítva (Ez nem Harry Potteres közhely!) ezért mondom azt, hogy egy könyv megtalálja az utat ahhoz, akinek el kell olvasni őt. Hiszem, hogy a Palota-sorozat is így talált meg. Mert szükségem volt rá.

Ez egy mese! Egy felnőtteknek (is) íródott mese és kiskoromban még jobban szerettem volna, mint most! Ebben is biztos vagyok.

Sajnálom, hogy ilyenkor elhagynak a szavak, pedig mennyi minden lenne amit írni tudnék. Talán a következő résznél sikerül...

Összpontszám: 5*/5

Nem titkolt célom tisztelegni az írónő előtt, hiszen hamarosan egy éve lesz, hogy nyugalomra talált. Remélem sok szép történetről álmodsz! Rest in peace!
(Kép forrása: Pongrác kiadó blogja)

Egy kis szünet

Elnézést kérek, még nem sikerült túltenni magam egyes dolgokon, így időm sem jutott blogolni.
Újonnan kialakult tündérmániám eredményeként olvasott Keserű ébredésről lesz majd hamarosan egy poszt és az általam fő MM könyvnek tartott Holtodiglanról (by Fejős Éva) is lesz majd egy-két szó. Kellemes olvasmányélmény volt a Sötét Hórusz, erről is írni fogok még.

Újdonságokat is igyekszem bevezetni: úgynevezett borítószemlét, de ez még később alakulgatni fog. A Molynak hála ez könnyebben fog menni, mert már egy virtuális polcon csücsülnek a drágaságok (jegyzet: polcot frissíteni).

- Copyright © A művészet nyelve - Himitsu - Powered by Blogger - Designed by Himitsu -